Akadálymentes verzió

Lakástakarék-pénztári megtakarítás esetén az állami támogatás visszafizetésére kötelezettek fizetési könnyítés iránti kérelme

Kódszám

KINCS00016

Az ügy rövid leírása

A visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A fizetési könnyítés célja, hogy a kötelezett az állami támogatás és járulékai visszakövetelt összegét belátható időn belül és teljes körűen rendezze. A fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el 2015. április 1-jétől az állami támogatás visszafizetésére kötelezettek fizetési könnyítés iránti kérelmek elbírálásában. A fizetési könnyítés engedélyezése (részletfizetés vagy a követelések részben vagy egészben történő elengedése) nem automatikus, hanem szigorúan feltételekhez kötött. Minden más ügyben a lakás-takarékpénztárakhoz kell fordulni.

Ki jogosult az eljárásra?

Az eljárás megindítására a lakás-takarékpénztári megtakarítások állami támogatásának visszafizetésre kötelezettek.

Milyen adatokat kell megadni?

Természetes személyazonosító adatok (így a kérelmező családi és utóneve; születési családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja családi és utóneve), lakóhely, adóazonosító jel, jogerős fizetési meghagyás vagy a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat. Továbbá szükséges csatolni a kérelmező és a vele közös háztartásban élők ingó- és ingatlan vagyonára, rendszeres kiadásaira vonatkozó igazolásokat, jogerős fizetési meghagyás vagy fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat másolatát.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.

Hol intézhetem el?

fővárosi és megyei kormányhivatal

Ügyintézés határideje

21 nap

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezéssel nem, hanem kifogással élhet az ügyfél a döntés ellen. A kifogást az eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál lehet benyújtani a Magyar Államkincstár Központjának (1054 Budapest, Hold u. 4.) címezve, a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kifogás illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Rendszeresített tájékoztató áll az ügyfelek rendelkezésére, az ügyintézés megkönnyítése érdekében.
Egyszerűsített tájékoztatás: Az állami támogatás jogosulatlan igénybevételét, illetve a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását a lakás-takarékpénztár állapítja meg a jogszabályban foglaltak szerint:
1.) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakás-előtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a 4 évet, vagy a támogatással és kamatokkal növelt betétjét nem Magyarország területén megvalósuló lakáscélra használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idő még nem érte el a négy évet, a lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.
2.) Ha a természetes személy lakás-előtakarékoskodó, illetőleg a kedvezményezett javára, vagy a nem természetes személy lakás-előtakarékoskodó által ugyanarra az épületre kötött szerződésre a szerződés módosításának, illetőleg átruházásának következtében ugyanazon naptári évben korábban több szerződés után jóváírták az állami támogatást, a lakás-előtakarékoskodót - saját választása alapján - csak az egyik szerződése után illeti meg az állami támogatás. A többi szerződés után jóváírt állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal együtt a lakás-takarékpénztár a betétszámláról levonja azokra az évekre vonatkozóan, amikor több szerződés után átutalták a támogatást, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.
3.) Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó az összegyűlt betétjének felvételekor úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.
4.) Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a lakás-takarékpénztár utólag is ellenőrizheti a felvett összeg lakáscélú felhasználását.
5.) Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de meghatározott időn belül (építés esetén 18 hónap, lakásfelújítás, korszerűsítés, közművesítés esetén 120 nap) nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vagy az utólagos ellenőrzés egyéb okból jogosulatlan igénybevételt állapít meg, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakás-előtakarékossági szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos.
6.) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, illetőleg jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti. A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be.
7.) A követeléssel kapcsolatos fizetési könnyítés, illetve mérséklés (elengedés) iránti kérelmek ügyében a Magyar Állam képviseletében a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el. A fővárosi és megyei kormányivatal döntésével szemben a kérlemező kifogást nyútjhat be a Magyar Államkincstár részére.
8.) A 2009. június 30-áig megkötött szerződések esetén a lakás-előtakarékoskodó jogosult a betétszámlájára jóváírt állami támogatás és az arra jóváírt betéti kamat igénybevételére nem lakáscélú felhasználás esetén is, ha a megtakarítási ideje elérte vagy meghaladta a nyolc évet.
Fizetési könnyítés engedélyezésének szabályai
A fővárosi és megyei kormányhivatal az állami támogatás és járulékai visszafizetésére kötelezett részére fizetési könnyítést (részletfizetést, a követelés részben vagy egészben történő elengedést) engedélyezhet.
A fizetési könnyítés célja, hogy a kötelezett az állami támogatás és járulékai visszakövetelt összegét belátható időn belül és teljes körűen rendezze.
A fizetési könnyítés engedélyezése nem automatikus. Ha a kötelezett igazolja, hogy a támogatás és járulékai azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhelést jelent, a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, és a fizetési nehézség átmeneti jellegű, kérelmére a fővárosi és megyei kormánhivatal fizetési könnyítést engedélyezhet.

Fontosabb fogalmak

Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vagy az utólagos ellenőrzés egyéb okból jogosulatlan igénybevételt állapít meg, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától a visszafizetés napjáig, vagy amennyiben az állami adóhatóság lakás-takarékpénztár általi megkereséséig nem került sor a visszafizetésre, akkor a megkeresésig számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakás-előtakarékossági szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos.

Vonatkozó jogszabályok

a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (5) és (6b)-(6c) bekezdései, adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. § (9a)-(9d) bekezdése,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. §-a, a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII.23.) Korm.rendelet 7/B. §-a, a lakás-előtakarékossági állami támogatás és járulékai visszafizetésére kötelezettek fizetési könnyítés iránti kérelmeire vonatkozó eljárásrendjéről szóló 10/2015. (III.31.) NGM utasítás 1. sz. melléklete

Kulcsszavak

fizetési könnyítés, lakás-takarékpénztár, Kincstárfővárosi és megyei kormányhivatal, fővárosi és megyei kormányhivatalkincstár, fővárosi és megyei kormányhivatalkincstár

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858