Akadálymentes verzió

Megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem

Kódszám

NRSZH00001

Az ügy rövid leírása

Megváltozott munkaképességű személyek ellátására az jogosult, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, és a jogszabályban meghatározott egyéb jogosultsági feltételekkel is rendelkezik. Az ellátás típusának meghatározása a komplex minősítés ismeretében történhet meg.

Ki jogosult az eljárásra?

Megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult az a személy, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki - a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül 3650 napon át biztosított volt, - keresőtevékenységet nem végez és - rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Rokkantsági ellátásra jogosult az a megváltozott munkaképességű személy,
a) akinek rehabilitációja nem javasolt, ezen belül - egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,-
- egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, - kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy - egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes;
b) az a megváltozott munkaképességű személy, - akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel
és a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
Rehabilitációs ellátásra jogosult az, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki - a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, - keresőtevékenységet nem végez és - rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá aki rehabilitálható, ezen belül foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére történik. A komplex vizsgálat alá vont személy személyes megjelenésre kötelezhető, azonban a személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha az érintett személy háziorvos által igazolt egészségi állapota nem teszi lehetővé a megjelenést.A személyes vizsgálat meghatározott feltételek fennállása esetén mellőzhető. A személyes vizsgálatot - az érintett hozzájárulása esetén - kivételesen az illetékes rehabilitációs hatósággal szomszédos megyében múködő rehabilitációs hatóság is elvégezheti, ha az ott történő megjelenés az érintett számára nem jelent aránytalan terhet.

Milyen adatokat kell megadni?

Kérelmező természetes személyazonosító adatait (így a kérelmező családi és utóneve; születési családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja családi és utóneve), lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét. Amennyiben Rehabilitációs kártyát igényel, akkor az adóazonosító jelét is.
A kérelem benyújtásához rendszeresített űrlap áll rendelkezésre.

Milyen iratok szükségesek?

Keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát;
Az iskolai tanulmányok folytatását vagy megszűnésének időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
A társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot;
A háziorvos által kitöltött Orvosi Beutaló az orvosszakértői szervhez, illetve a FOB-hoz a munkaképesség változás vagy keresőképesség felülvéleményezése céljából elnevezésű nyomtatványt;
Az adatlap mellékletét képező Nyilatkozatot - a szakértői minősítéshez;
A kérelmező orvosi iratait, zárójelentéseit. 
Közlekedőképesség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat. 
Foglalkoztatott kérelmező esetén foglalkozás-egészségügyi orvos tájékoztatóját a kérelmező munkaköri feladatairól, munkavégzési körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.

A kérelmező nyilatkozatát arról, hogy: 
- rendszeres pénzellátásban nem részesül, 
- a jogosultsági feltételek fennállása esetén a Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e,
- a kérelem benyújtásának időpontjában keresőtevékenységet vagy iskolai tanulmányokat folytat-e, illetve a keresőtevékenység és az iskolai tanulmányok megszűnésének időpontjáról,
- egészségkárosodása üzemi baleset vagy foglalkoztatási megbetegedés következménye-e,
- 2011. december 31-én az Mmtv. 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellátásban részesült-e vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt. 

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás költség- és illetékmentes.

Hol intézhetem el?

A kérelmet a rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el, a kérelem kormányablakban is benyújtható, melyet legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítani kell a kormányhivatal részére. Ha a kérelmező külföldön élő vagy tartózkodik első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala jár el rehabilitációs hatóságként.

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő 50 nap.
Ha a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában szakértőként jár el, 
a közlekedőképesség vizsgálata esetén az eljárási határidő 50 nap,
minden más esetben 21 nap. 

Jogorvoslati lehetőség

A fővárosi és megyei kormányhivatal első fokú határozata ellen az ügyfél fellebbezést nyújthat be a döntés közlésétől számított 15 napon belül.
A fellebbezés a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak címezve az első fokú rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál nyújtható be.
A jogorvoslati eljárás illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Az ügyindítást rendszeresített ügyfél tájékoztató és formanyomtatvány segíti. Fontos, hogy az ellátás iránti kérelem átvételét megtagadni nem lehet. Amennyiben az igényfelvevőnek tudomása van arról, hogy, az ügyfél korábban hozott ellátásra való jogosultságot megállapító vagy az egészségi állapotára tekintettel elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül terjeszt elő újabb kérelmet, tájékoztatni szükséges, hogy kérelmének elbírálása érekében az egészségi állapotában a korábbi döntésbenmég figyelembe nem vett tartós rosszabbodást igazolnia kell.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően: - rehabilitációs ellátás, vagy - rokkantsági ellátás.
A rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától.
A rokkantsági ellátás összege:
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek az egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri a havi átlagjövedelem 40 %-a, de legalább a minimálbér 30 %-a (28.350, - Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 %-a (42.525,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri a havi átlagjövedelem 60 %-a, de legalább a minimálbér 45 %-a (42.525 ,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a (141.750,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a havi átlagjövedelem 65 %-a, de legalább a minimálbér 50 %-a (47.250,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a (141.750,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, a havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább a minimálbér 55 %-a (51.975- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a (141.750,- Ft).

A rokkantsági ellátás összegét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik. A rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból sincs lehetőség.

A rokkantsági ellátás mellett lehet kereső tevékenységet folytatni, azonban az ellátás megszűnik, ha a kereső tevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, 2016 évben a 166.500 forintot.
A rokkantsági ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő :
- kérte, 
- ha más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat 
- ha egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn
- ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát
- illetve ha foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
- ha az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
A rokkantsági ellátásban részesülő személynek 10 napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be vagy keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell.
A rokkantsági ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint rehabilitációs pénzbeli ellátásra.
A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,
- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (28.350,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka (37.800,- Ft) - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka (37.800,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka (47.250 ,- Ft).
A rehabilitációs ellátás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik. Méltányosságból nem lehet emelni a rehabilitációs pénzbeli ellátás összegét.
A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. Azon személyek esetén, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelme benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem került sor, a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésétől, de legkorábban a kérelem benyújtásának a napjától megállapítható.  

A rehabilitációs ellátás mellett kereső tevékenységet lehet folytatni, feltéve, hogy az ellátás melletti keresőtevékenységéből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150%-át, 2016. ében 166.500,- Ft.
A rehabilitációs ellátás a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre állapítható meg.
A folyósítás megszűnését követően az érintettek a nyugdíjbiztosítási-, szociális- és munkaügyi ellátórendszer egyes ellátásaira válhatnak jogosulttá, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira is további jogosultságot szerezhetnek a jogosultsági feltételek fennállása esetén.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs hatósággal (fővárosi és megyei kormányhivatallal) együttműködésre köteles, amelynek keretében a határozat közlésétől számított 10 munkanapon belül megkeresi a rehabilitációs hatóságot a rehabilitációs terv elkészítése érdekében, a rehabilitációs terv elkészítése során együttműködik a rehabilitációs hatósággal, részt vesz a szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon, teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket. Értesítési kötelezettségként 10 napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, ha kereső tevékenységet folytat, vagy keresőtevékenysége megszűnt vagy keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át.
 Az ellátásban részesülő 10napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot 60 napi egybefüggő keresőképtelenségéről, továbbá arról, ha rendszeres pénzellátásban részesül.
Együttműködési kötelezettség - a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles felkeresni a rehabilitációs hatóságot a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban, értesítési kötelezettségét teljesíteni, aktívan munkahelyet keresni, a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.
A rehabilitációs ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő 
- kérte, 
- keresőtevékenységet végez és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 %-át,
- ha más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,valamint az Ebtv. 42/C. 
§ (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra  tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,
- ha egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, 
- ha egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, 
- ha az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, ha a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, 
- ha a foglalkoztatására, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

Fontosabb fogalmak

Keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti kereső tevékenység azzal, hogy 
a) az egyéni és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása ezen a jogviszony alapján a
társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997évi LXXX. törvény szerint fennáll ide nem értve a biztosítási szünetelésének esetét, 
b) az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban végzett keresőtevékenységet - az ügyfél nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - szintén figyelembe kell venni.
Minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbér.
Rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása.
Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és a nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.

Vonatkozó jogszabályok

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdése, 2. §-a, 3. § (1) bekezdése, 4. § -7. §-ai; 9. § - 16. §-ai,
21/B. §-a ;
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet;
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 1. § (3) bekezdése, 6. § (3) és (4) bekezdése, 29. § (1) bekezdése, 96. §-a, 98. § (1)-(3) bekezdése,
99. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése;
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja, 4. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 6. §-a, 7. § (2) bekezdése, 8. § (1)-(2) bekezdése, 9. § (1) bekezdés, 10-13. §-ai;
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja;
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés e) pontja.

Kulcsszavak

Leszázalékoltatás, Rokkantsági nyugdíj, Rehabilitációs járadék, Állapotrosszabbodás, Rokkantsági ellátás, Rehabilitációs ellátás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858