Akadálymentes verzió

Megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem

Kódszám

NRSZH00001

Az ügy rövid leírása

Megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 %-os, vagy kisebb mértékű, és a jogszabályban meghatározott egyéb jogosultsági feltételekkel is rendelkezik. Az ellátás típusának meghatározása - mely lehet rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás - a komplex minősítés ismeretében történhet meg.

Ki jogosult az eljárásra?

A jogszabály nem határozza meg az ügyindításra jogosult személyek körét. A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére történik.
Komplex minősítés elvégzésére irányuló hatósági bizonyítvány kiállítása a 15. életévét betöltött személy kérelmére történik. 

A komplex vizsgálat alá vont személy személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és az eljárást meg kell szüntetni. A személyes vizsgálatot a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. A személyes vizsgálat meghatározott feltételek fennállása esetén mellőzhető. A személyes vizsgálatot - az érintett hozzájárulása esetén - kivételesen az illetékes rehabilitációs hatósággal szomszédos megyében működő rehabilitációs hatóság is elvégezheti, ha az ott történő megjelenés az érintett számára nem jelent aránytalan terhet. A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha az érintett személy háziorvosa által kiadott, indokolással ellátott igazolás szerint, nevezett egészségi állapota nem teszi lehetővé a megjelenést.

Milyen adatokat kell megadni?

Kérelmező, természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét. Amennyiben Rehabilitációs kártyát igényel, akkor az adóazonosító jelét.

Milyen iratok szükségesek?

A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által rendszeresített adatlapot kell benyújtani. 
A kérelmező csatolja a háziorvos által kitöltött Orvosi Beutaló az orvosszakértői szervhez, illetve a FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából elnevezésű nyomtatványt, a Nyilatkozatot - a szakértői minősítéshez, a kérelmező folyamatos gondozását, gyógykezelését és aktuális állapotát bemutató kezelőorvosi véleményét, további egészségügyi dokumentációit, foglalkoztatott kérelmező esetén foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját a kérelmező munkaköri feladatairól, munkavégzési körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e. A kérelmező nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában keresőtevékenységet vagy iskolai tanulmányokat folytat-e, illetve a keresőtevékenység és az iskolai tanulmányok megszűnésének időpontjáról, az egészségkárosodása üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye-e, 2011.12.31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült-e vagy ellátásra való jogosultsága megállapításra került és ezen napon szünetelt; rendszeres pénzellátásban részesül-e, ha igen, mely ellátásban, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e. 
A kérelemhez csatolni kell: a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát, az iskolai tanulmányok folytatását vagy megszűnésének időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát, a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy rendszeres pénzellátásban nem részesül továbbá közlekedőképesség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat. 

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos e törvényben meghatározott eljárás, valamint az ezzel összefüggésben indult közigazgatási per költség- és illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyeszékhely szerinti  járási hivatal mint rehabilitációs hatóság jár el első fokon. A rehabilitációs hatóság illetékességi területe – Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatal illetékességének kivételével – megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed. Külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el.

Ügyintézés határideje

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban az ügyintézési határidő sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.
A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától számított 50 napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs hatóság az ellátás legkisebb összegének megfelelő előleget állapíthat meg.

Jogorvoslati lehetőség

A hatóság határozata, döntése ellen önálló jogorvoslatnak van helye. Az első fokú határozat ellen az ügyfélnek van lehetősége fellebbezést benyújtani
A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. Az első fokú határozat ellen az ügyfélnek van lehetősége fellebbezést benyújtani. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.
Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye esetében a Baranya Megyei Kormányhivatal,
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal,
Budapest főváros, Pest megye esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala,
Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye esetében Csongrád Megyei Kormányhivatal,
Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye esetében Fejér Megyei Kormányhivatal,
Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye esetében Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal,
Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
jár el.

A rehabilitációs hatóságként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalnál, Pest megye és Budapest tekintetében a Budapest Főváros Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalánál. 
A döntés közlésétől számított 15 napon belül

Az eljárás illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Megváltozott munkaképességűek ellátásai: A rokkantsági ellátás, A rehabilitációs ellátás
Melyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai? A komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően: rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás.
Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására? Az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki - a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül 3650 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez, és rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Ki jogosult rokkantsági ellátásra?
Az a megváltozott munkaképességű személy, a) akinek rehabilitációja nem javasolt, ezen belül - egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,-
- egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, - kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy - egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes;
b) az a megváltozott munkaképességű személy, - akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel
és a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
Mely időponttól lehet a rokkantsági ellátást megállapítani?
A rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától.
Mennyi a rokkantsági ellátás összege?
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek az egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri a havi átlagjövedelem 40 %-a, de legalább az alapösszeg 30 %-a (29.665,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 45 %-a (44.500,- Ft), ha átlagjövedelemmel nem rendelkezik az alapösszeg 30 százaléka
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri a havi átlagjövedelem 60 %-a, de legalább az alapösszeg 45 %-a (44.500,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 %-a (148.335,- Ft), ha átlagjövedelemmel nem rendelkezik az alapösszeg 45 százaléka
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a havi átlagjövedelem 65 %-a, de legalább az alapösszeg 50 %-a (49.445,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 %-a ( 148.335,- Ft), ha átlagjövedelemmel nem rendelkezik az alapösszeg 50 százaléka
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, a havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább az alapösszeg 55 %-a ( 54.390,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 %-a (148.335,- Ft), ha átlagjövedelemmel nem rendelkezik az alapösszeg 55 százaléka
Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege?A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik, mely 2018. évben 3%.
Méltányosságból lehet-e emelni a rokkantsági ellátás összegét? Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból sincs lehetőség.
A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni? Igen, azonban az ellátás megszűnik, ha a kereső tevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Egyéni és társas vállalkozó esetében minimálbér alatt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni. 
Mikor szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Ha az ellátásban részesülő - kérte (a kérelemben megjelölt időponttól), - más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat (rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal), - egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával),
- keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával), - foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával), - az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti (megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával), vagy - a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt (megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával).
Van-e bejelentési kötelezettsége a rokkantsági ellátásban részesülő személynek? A rokkantsági ellátásban részesülő személynek tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha - a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy - keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell.
Hol kell benyújtani a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó igényt? Az ellátás megállapítását formanyomtatványon, a megyeszékhely szerinti járási hivatalnál,  vagy a Kormányablak Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálatán kell kezdeményezni.
Mely szerv folyósítja a rokkantsági ellátást? A Magyar Államkincstár keretében működő Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Ki jogosult a rehabilitációs ellátásra?
Az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki - a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, - keresőtevékenységet nem végez és - rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá aki rehabilitálható, ezen belül
- foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy - tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy?
- a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint - rehabilitációs pénzbeli ellátásra.
Mennyi a rehabilitációs pénzbeli ellátás összege? A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka (29.665. Ft.) és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka (39.555. Ft.) - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka (39.555. Ft.) és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka (49.445,- Ft).
Emelkedik-e a rehabilitációs pénzbeli ellátás összege? A rehabilitációs ellátás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik, mely 2018. évben 3%.
Méltányosságból lehet-e emelni a rehabilitációs pénzbeli ellátás összegét? Nem, a pénzbeli ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.
Mely időponttól állapítható meg a rehabilitációs ellátás? megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól.Azon személyek esetében, akik a kérelem benyújtásakor rendelkeznek hatályos komplex minősítéssel és az eljárás során ismételt komplex minősítésre nem kerül sor, rehabilitációs ellátásra a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától jogosult az ellátásra. 
Mikor függesztik fel a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását? - a az együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra – de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra – fel kell függeszteni.
Lehet-e a rehabilitációs ellátás mellett kereső tevékenységet folytatni? Igen, feltéve, hogy a jövedelme a 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150%-t
Meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás? A rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 36 hónapra
A rehabilitációs ellátásra való jogosultság lejártát követően milyen ellátást lehet megállapítani? A folyósítás megszűnését követően az érintettek a nyugdíjbiztosítási-, szociális- és munkaügyi ellátórendszer egyes ellátásaira válhatnak jogosulttá, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira is további jogosultságot szerezhetnek a jogosultsági feltételek fennállása esetén.
Hol kell igényelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátását? Az ellátás megállapítását formanyomtatványon, a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, vagy Kormányablak Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálatán kell kezdeményezni.
Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs hatósággal (fővárosi és megyei kormányhivatalokkal) együttműködésre köteles, amelynek keretében a határozat közlésétől számított 10 napon belül megkeresi a rehabilitációs hatóságot együttműködési kötelezettsége teljesítése, valamint a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A rehabilitációs terv elkészítése során együttműködik a rehabilitációs hatósággal , részt vesz a szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon, teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket. Értesítési kötelezettségként 10 napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, ha kereső tevékenységet folytat, vagy keresőtevékenysége megszűnt. Az ellátásban részesülő 10 napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot a 60 napi egybefüggő keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.
Mit jelent az együttműködési kötelezettség? A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles felkeresni a rehabilitációs hatóságot a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban, - értesítési kötelezettségét teljesíteni, - aktívan munkahelyet keresni, - a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.
Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátásra való jogosultságot? Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő a) kérte, b) keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat, d) egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, e) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, f) az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti, g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
h) foglalkoztatására, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
A rehabilitációs ellátást kérelmére történő megszüntetés esetén a kérelemben megjelölt időponttól ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, b) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával, a c) pont szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a d)-h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

Fontosabb fogalmak

Havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem ( a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa;
ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa;
ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
Keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti kereső tevékenység azzal, hogy 
a) egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét 
b) az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban végzett keresőtevékenységet - az ügyfél nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - szintén figyelembe kell venni. 
Minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbér. 
Rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása. 
Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és a nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt.

Vonatkozó jogszabályok

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdés, 2. §., 3.§ (1) bekezdés, 4.§- 12.§, 15. §, 16. §, 16/A. §, 21/B.§ 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 25. §, 35. § (1) bekezdése, 43. §, 112. §, 116. §, 118. § (1)-(3) bekezdése


A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pont, 

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58.§. (5) e) pont.

Kulcsszavak

Leszázalékoltatás, Rokkantsági nyugdíj, Rehabilitációs járadék, Állapotrosszabbodás, Rokkantsági ellátás, Rehabilitációs ellátás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858