Akadálymentes verzió

Rokkantsági ellátás megszüntetése iránti kérelem.

Kódszám

NRSZH00007

Az ügy rövid leírása

A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni az ügyfél kérelmére, vagy bejelentése alapján.

Ki jogosult az eljárásra?

Az eljárást a rokkantsági ellátásban részesülő személy indíthatja. Az eljárás során lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

Rokkantsági ellátásban részesülő személy, természetes személyazonosító adatai (így a kérelmező családi és utóneve; születési családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja családi és utóneve);
Társadalombiztosítási azonosító jele.;
Ha az ügyfél rendszeres pénzellátásban részesül, akkor szükséges erről szóló nyilatkozata a kezdő időpont megjelölésével;
Ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, akkor az erre vonatkozó nyilatkozat;
Egészségi állapot javulása esetén az erről szóló bejelentés.

Milyen iratok szükségesek?

Ha az ügyfél rendszeres pénzellátásban részesül, akkor erről szóló nyilatkozata mellett csatolható a rendszeres pénzellátás megállapításáról szóló határozat;
Ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, akkor az erre vonatkozó nyilatkozat mellé csatolható az ezt alátámasztó bármely irat (keresetigazolás, bérokmány, munkáltatói igazolás);
Egészségi állapot javulása esetén pedig az erről szóló bejelentés mellé az orvosi iratok, zárójelentések.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás költség- és illetékmentes.

Hol intézhetem el?

A kérelem elbírálására a rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult (a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala jár el rehabilitációs hatóságként)
A kérelem a kormányablakban is benyújtható, melyet legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítani kell a kormányhivatal részére.

Ügyintézés határideje

50 nap

Jogorvoslati lehetőség

A fővárosi és megyei kormányhivatal első fokú határozata ellen az ügyfél fellebbezést nyújthat be a döntés közlésétől számított 15 napon belül.
A fellebbezés a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak címezve az első fokú rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál nyújtható be.
A jogorvoslati eljárás illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha a ellátásban részesülő :
- azt kérte,
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,valamint az Ebtv.42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
- keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
A rokkantsági ellátást, az ellátásban részesülő kérelemére történő megszüntetés esetében a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, amennyiben rendszeres pénzellátásban részesül, a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, kereseti korlát túllépés esetén a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjától, a többi esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.
Vissza kell fizetni a rokkantsági ellátást, ha megszüntetésére amiatt került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátás vissza kell fizetni.
Vissza kell fizetni továbbá a rokkantsági ellátást abban az esetben is, ha az bármely okból megszüntetésre kerül, és a volt ellátottat jogalap nélküli kifizetés miatt 90 napon belül visszafizetésre kötelezték.
A 90 napon túl jogalap nélkül felvett ellátás visszaköveteléséről a felróhatóság esetén az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, mint rehabilitációs hatóság külön határozatban dönt.
Abban az esetben, ha a rokkantsági ellátásra jogosult elhunyt, a hozzátartozónak értesíteni kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, továbbá a beadványban fel kell tüntetni az elhunyt személy folyósítási törzsszámát. A rokkantsági ellátásnak a folyósítása az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik. A hozzátartozó a halál hónapjára járó ellátást veheti fel.

Fontosabb fogalmak

Rendszeres pénzellátás:
a szociális igazgatásról és szociális szolgáltatásokról szóló 1993. évi III. törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásokat (a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás), valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és a nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.
Állapotjavulás: a komplex felülvizsgálatot követően az egyén egészségi állapotában bekövetkezett pozitív változás.
Minimálbér:
- a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
- a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
Keresőtevékenység - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, azzal, hogy az egyéni vállalkozói és társas vállalkozói tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét,
- az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban - az ügyfél nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül.

Vonatkozó jogszabályok

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet,
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III.30.) Korm. rendelet, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.

Kulcsszavak

Rokkantsági ellátás megszüntetése iránti kérelem. Rokkantsági ellátás melletti rendszeres pénzellátás. Egészségi állapot tartós javulása. Egészségi állapot tartós rosszabbodása. Kereset meghaladta a minimálbér 150 százalékát.

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858