Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2020. május 25-től a kormányablakokban és okmányirodákban– Budapest kivételével – az ügyintézés minden ügykörben időpontfoglalás nélkül is lehetséges.
A fővárosi kormányablakokban a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok ügyintézéséhez szintén nem szükséges előzetesen időpontot foglalni, egyéb ügyekben változatlanul kizárólag előzetes időpontfoglalássaltörténik az ügyfélfogadás. Az elkészült okmányokatpostai úton kézbesítjük.
Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy a kormányablakokban működő adóügyi ügyfélszolgálatokon ideiglenesen szünetelaz ügyfélfogadás, illetve csökkentett nyitvatartással fogadják az ügyfeleket. Részletes tájékoztatást az adott kormányablak információs oldalán és a NAV honlapján találnak. Javasoljuk a NAV online szolgáltatásainak használatát.
Munkaerő-kölcsönzői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
Kódszám
MUNKP00099
Az ügy rövid leírása
A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Kölcsönbeadói tevékenység akkor folytatható, ha a kölcsönbeadót kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vette.Ebből a célból munkaerő-kölcsönzői tevékenység engedélyezése iránti kérelmet kell benyújtani.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: Munkaerő kölcsönző: belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat), vagy szövetkezet, illetve EGT-államban jogszerűen bejegyzett kölcsönző vállalkozás Közhasznú kölcsönző: helyi vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek társulása, közhasznú szervezetté minősített szervezet (civil szervezet, nonprofit gazdasági társaság)
Kizáró okok: Az általános közigazgatási rendtartásról
szóló 2016. évi CL. törvény képviseletre vonatkozó rendelkezései irányadóak.
Milyen adatokat kell megadni?
A szervezet neve, székhelye (telephelye), adószáma. 2. A szervezet formája. 3. A képviseletre jogosult személy(ek) neve, címe. 5. Munkaerő-kölcsönző tevékenység esetén nyilatkozat a tevékenység közhasznúságáról.
Milyen iratok szükségesek?
Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tartalmazó okirat három hónapnál nem régebbi hiteles másolata, a megfelelő képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött szerződés, előírt képesítést, gyakorlatot igazoló okirat (oklevél hiteles másolata, működési bizonyítvány) , irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolata, 10 millió Ft vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazoló eredeti letéti szerződés (kivéve közhasznúkölcsönző), közhasznú kölcsönző esetén a mentorral kötött munkaszerződés
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Általános tételű eljárási illeték 3000 Ft (kivéve a személyes illetékmentességet)
Hol intézhetem el?
A fővárosi és megyei kormányhivatal
Ügyintézés határideje
Sommás eljárásban nyolc nap, teljes eljárásban 25 nap.
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Nincs helye fellebbezésnek, a döntés ellen közigazgatási per indítható.
Jogorvoslati lehetőség részletei: Nincs helye fellebbezésnek, a döntés ellen közigazgatási per indítható.
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Milyen képesítés fogadható el? elfogadható szakmai képesítés, gyakorlat: a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében – egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán, – egyetemek állam- és jogtudományi karán, – egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon, – egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, közigazgatási mesterképzési, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint – egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat: – az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése, – munkaköri követelmények meghatározása, – a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése, – munkaerő-kiválasztás, – munkaerő-közvetítés, – munkaerő-felvétel, – a belső utánpótlás tervezése, – a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása, – teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül: = bérezési alapelvek kialakítása, = hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése, – teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése, – munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása, – személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése, – munkakörülmények vizsgálata; vagy c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy d) középfokú munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci menedzser és munkaerőpiaci szolgáltatási ügyintéző szakképesítés, valamint munkaerőpiaci szervező, elemző szakképesítés, munkaerő piaci szolgáltató, ügyintéző rész-szakképesítés, továbbá személyügyi gazdálkodó és fejlesztő szakképesítés és személyügyi ügyintéző rész-szaképesítés, illetve bármely középfokú szakképesítés, amely az ebben a pontban felsorolt szakképesítések valamelyikének megfeleltethető.
Mi a közhasznú kölcsönzés és kivégezheti? Közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzés a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkaerő-kölcsönzés. Közhasznú kölcsönzői tevékenységet: - helyi vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek társulása, - a közhasznú szervezetté minősített civil szervezet, illetve nonprofit gazdasági társaság végezhet.
Fontosabb fogalmak
1. Munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés) 2. Kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi, Kölcsönbeadó lehet a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság (Kft, Rt, Közös vállalat), vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet, amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. 3. Letéti szerződés: vagyoni biztosítékként csak olyan letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: a) a letét kizárólag a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel, b) a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére az a) pont szerinti kártérítést a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet, c) a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó kormányhivatal, továbbá a kölcsönbeadót, illetve magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.
Vonatkozó jogszabályok
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. I. évi törvény XVI. Fejezet A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. §, 4- 8. §, 16. §, 17/A.-17/B. §, 17/E.-17/F. §, 1-2. melléklet Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §, 10.§ (4) bekezdés i) pont Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §, 29. § (2) bekezdés, A közfoglalkoztatásról és közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó és egyéb törvények módosításáról 2011. évi CVI. törvény 1. §, A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
