Akadálymentes verzió

Polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség közlése

Kódszám

POLGM00009

Az ügy rövid leírása


A katasztrófavédelemi törvény bizonyos esetekben felmenti a polgári védelmi kötelezettség alól az állampolgárt, illetve lehetővé teszi, hogy azt munkakör ellátásával, közmegbízatás gyakorlásával teljesítse.

Felmentési körök:
a) saját személyéhez kapcsolódóan
- a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy,
- a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve,
- aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.

b) más személyéhez kapcsolódóan
- a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig,
- a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig,
- a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza,
- aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el.

A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti:
a) az országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló,
b) az európai parlamenti képviselő,
c) az állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott,
d) a jegyző,
e) a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,
f) a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,
g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője,
h) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó,
i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója,
j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja,
k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja,
l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete,
m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi.

A mentesített személyek polgári védelmi szolgálat ellátására és megjelenésre nem kötelezhetőek, polgári védelmi szervezetbe nem oszthatóak be, beosztásukat meg kell szüntetni.

Ki jogosult az eljárásra?

Magyarországon belföldi lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező nagykorú magyar állampolgár

Milyen adatokat kell megadni?

Mentességi okok megnevezése

a) a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy,
b) a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve,
c) a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig,
d) a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig,
e) a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza,
f) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el,
g) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.

A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti:
a) az országgyűlési képviselő
b) az európai parlamenti képviselő,
c) az állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott,
d) a jegyző,
e) a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,
f) a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,
g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője,
h) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó,
i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója,
j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja,
k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja,
l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete,
m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi.

Milyen iratok szükségesek?

A polgári védelmi kötelezettség teljesítése alóli mentesség igazolható
a) terhesség esetén a terhesgondozási könyvvel,
b) a katasztrófavédelmi törvény 54. § (1) bekezdés c)-f) pontjában (a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el) vagy (3) bekezdésében meghatározott ok (aki egyéni helyzete, munkahelyi, családi vagy társadalmi kötelezettsége miatt nem, vagy a polgári védelmi szolgálat teljesítésével elérhető előnyhöz képest aránytalanul nagy személyes áldozatok mellett tudná csak teljesíteni a polgári védelmi szolgálatot) a kötelezett lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének - környezettanulmány alapján - kiállított igazolásával,
c) a munkaképesség 67%-os elvesztése az azt megállapító határozattal, a betegség három hónapnál nem régebbi, szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa által kiállított igazolással.

A polgári védelmi kötelezettség munkakör vagy közmegbízatás ellátásával történő teljesítése igazolható:
a) országgyűlési képviselő az erről kiállított megbízólevéllel, illetve képviselői igazolványával,
b) a munkaviszony fennállása a munkáltató által kiállított igazolással,
c) készenléti szolgálat a készenlétet elrendelő okmánnyal,
d) közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja a munkáltató által kiállított igazolással,
e) közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete esetén a munkáltató által kiállított igazolással.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

illeték- és költségmentes

Hol intézhetem el?

A kötelezett lakóhelye szerint illetékes polgármester feladat- és hatáskörébe tartozik.

Ügyintézés határideje

21 nap

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezésre van lehetőség.
A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani és a fellebbezés elbírálására jogosult Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal vezetőjéhez kell címezni.
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Hogyan egyeztethető össze a napi 8 órás munkával a polgári védelem szervezetben való tagság?
Nem a mindennapi életet meghatározó szolgálatról van szó. A felkészítésen kívül csak a nagy kiterjedésű káresemények felszámolásában van szükség az állampolgárok segítségére, amelyek szerencsére ritkák. Felkészítésre és veszélyhelyzetben, mozgósítás esetén a munkáltató köteles elengedni az alkalmazottat, hogy teljesíthesse állampolgári kötelezettségét. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A felmentés időtartamára távolléti díj jár. Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll munkaviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni. A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg. Tehát a munkáltató költségtérítésre jogosult, így a munkavállalónak nem kell aggódnia, hogy mások segítése végett kell otthagynia az önkéntesnek munkahelyét.

Mi történik akkor, ha adatszolgáltatási kötelezettségemnek vagy megjelenési kötelezettségemnek felhívásra nem teszek eleget?
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény értelmében az a személy, akit polgári védelmi kötelezettség terhel, szabálysértést követ el, amennyiben elmulasztja adatszolgáltatási vagy megjelenési kötelezettségének teljesítését. Így büntethető is. A katasztrófavédelem azonban hangsúlyozni kívánja, hogy az ország önvédelmi képességének javítása érdekében fontos a polgári védelmi szolgálat társadalmi elfogadása.
2012-ben mindössze 154 polgári védelmi szolgálatba beosztott állampolgárt alkalmaztak ténylegesen, elsősorban hóeltakarítási, illetve viharkárokat követő helyreállítási munkálatokra. Ez a létszám az állam mintegy 10 milliós népességéhez képest elenyésző. Természetesen adódhat az ország életében olyan súlyos katasztrófa, amikor több ember bevonására van szükség. Azon túl, hogy a polgári védelmi kötelezettség egy 1935 óta létező (ekkor még légoltalmi kötelezettségnek hívták) állampolgári kötelezettség, minden magyar ember jól felfogott érdeke is a haza megóvása a természeti csapásokkal szemben.

Fontosabb fogalmak

Polgári védelem:
Polgári védelemnek nevezzük azt az össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszert, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése ezen hatások leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség írható elő. A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettséget jelent az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében.

A polgári védelmi kötelezettség 3 fő tartalmi eleme:

1. adatszolgáltatási kötelezettség: a polgári védelmi szervezetbe történő beosztás és a polgári védelmi kötelezettség teljesítése céljából a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár személyes adatait, foglalkozására és a szakképzettségére vonatkozó adatait kezelheti. Azokat a kötelezetteket, akikről adat nem szerezhető be, a polgármester adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szólíthatja fel.
2. megjelenési kötelezettség: a polgári védelmi szervezet tagja határozattal kiképzésre és gyakorlatra osztható be, amelyen köteles megjelenni. A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben (kérelemre) halasztást, illetve felmentést adhat.
3. polgári védelmi szolgálat: a polgári védelmi szervezet tagja köteles a megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott feladatot ellátni, részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik és a kapott utasítást végrehajtani. A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben (kérelemre) felmentést adhat.

Polgári védelmi szervezet:
Polgári védelemi szervezet tagjává válni kétféleképpen lehetséges.
Az első eset, amikor a település polgármestere beosztja az aktív korú, belföldi lakóhellyel,tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárt a települési, munkahelyi, területi vagy központi polgári védelmi szervezetbe, amennyiben a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott mentességi ok nem áll fenn. Ezt nevezzük köteles polgári védelmi szolgálatnak.
A másik lehetőség a katasztrófavédelmi törvényből fakad: az állampolgároknak lehetőségük van arra, hogy önként váljanak határozott vagy határozatlan időre polgári védelmi szervezet tagjává. Aki tehát úgy érzi, hogy a bajban szívesen segítené embertársait, önként is csatlakozhat, tagja lehet polgári védelmi szervezetnek. Ezt nevezzük önkéntes polgári védelmi szolgálatnak.

Polgári védelmi szolgálat:
A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni. Rendkívüli állapot, szükségállapot idején (pl: háborús helyzet vagy katasztrófával fenyegető természeti jelenségek, például árvizek esetében) a kötelezett a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül vehető igénybe.
Alkalmanként 15 napot meg nem haladó ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el a polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére katasztrófa megelőzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, valamint veszélyhelyzetben. Ilyen például, ha olyan káresemény történik a lakóhelyén, amit a hivatásos szervek (katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség) és a karitatív szervezetek nem tudnak felszámolni segítség nélkül. Ilyenkor a polgármester, elrendelheti a polgári védelmi szervezet mozgósítását, vagyis az állampolgárok segítségét veszi igénybe egy nagy kiterjedésű káreset felszámolásában. (Például homokzsákpakolás, sérültszállítás, törmelékhordás, kitelepítésben, elhelyezésben való közreműködés.)

Polgár védelmi szervezet típusai:

-Központi
-Területi
-Települési
-Munkahelyi

Polgári védelmi szervezet tagjai:
-polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek;
-önkéntesen jelentkező személyek;

Polgári védelmi szervezetbe történő beosztás:

- a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhelye szerint illetékes polgármester osztja be;
-a területi, települési polgári védelmi szervezetbe csak a településen, fővárosban a fővárosi kerületben lakó vagy ezek területén munkaviszonyban álló embert lehet beosztani.

A polgári védelmi szervezetek egymás mellé rendeltek, tevékenységüket a védekezés irányításáért felelős személy irányítja.

A központi polgári védelmi szervezet
-olyan szakfeladat ellátására hozzák létre, amely különleges szakértelmet és technikai eszközöket igényel
-felépítéséről, létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője dönt
-tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki

A területi polgári védelmi szervezet

-olyan polgári védelmi feladat végrehajtására hozzák létre, amelyet a települési polgári védelmi szervezetek nem képesek ellátni
-felépítéséről, létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője határoz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének javaslata alapján
-tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője jelöli ki

A települési polgári védelmi szervezet
-létre kell hozni községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben, ha a település katasztrófavédelmi besorolása azt indokolja
-létszámát a település katasztrófavédelmi besorolásának megfelelően a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjének javaslata alapján a polgármester állapítja meg
-tagjait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője jelöli ki

A munkahelyi polgári védelmi szervezet

-a gazdálkodó szervezet polgári védelmi feladatainak végrehajtása érdekében
t-agját a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki

Önkéntes polgári védelem
Polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkezik az állampolgár, majd nyilatkozatot tesz, amely alapján a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be.

Függelmi viszonyok a polgári védelmi szervezetekben
A beosztottak szolgálatukat függelmi rendben teljesítik.
Az elöljáró utasítása nem irányulhat
-a beosztottak indokolatlan foglalkoztatására,
-emberi méltóságának megsértésére,
-életének és testi épségének közvetlen veszélyeztetésére.
A polgári védelmi szervezetbe beosztott köteles begyakorolni és alkalmazása idején az elöljáró utasításai szerint végrehajtani a számára meghatározott feladatokat.

Vonatkozó jogszabályok

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény 15. § (2) bekezdés c) pont, 53-54. §, 55. §, 56. § (1)-(5) bekezdés, 58. § (2), (4) bekezdés, 59. §, 60. § (2) bekezdés, (7)-(8) bekezdés, 65. § (1) bekezdés, 71. § (1)-(2) bekezdés, 72. § (4)-(5) bekezdés, (11) bekezdés

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 98-99. §, 102. § (1) bekezdés, 107. § (2) bekezdés, 116. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 39. pont

Magyarország Alaptörvénye XXXI. cikk (5) bekezdés

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény I. Fejezet 8. alcím

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 215/A. §

A katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet 25. §, 26/A. §, 47. §, 53-54. §

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (2) bekezdés

Kulcsszavak

mentesség közléseadatszolgáltatás, mentesség közléseadatszolgáltatás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858