Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:
kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,
az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,
a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.
Polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség közlése
Kódszám
POLGM00009
Az ügy rövid leírása
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény bizonyos esetekben felmenti a kötelezettség alól az állampolgárt, illetve lehetővé teszi, hogy azt munkakör ellátásával, közmegbízatás gyakorlásával teljesítse.
Felmentési körök: a) saját személyéhez kapcsolódóan - a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy, - a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve, - aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.
b) más személyéhez kapcsolódóan - a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, - a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, - a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, - aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el.
A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti: a) az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló, b) az európai parlamenti képviselő, c) az állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott, d) a jegyző, e) a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, f) a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja, g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, h) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó, i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója, j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja, k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja, l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete, m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: Magyarországon belföldi lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező nagykorú magyar állampolgár
Kizáró okok:
Milyen adatokat kell megadni?
mentességi okok megnevezése
a) a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy, b) a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve, c) a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, d) a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, e) a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, f) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el, g) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.
A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti: a) az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló, b) az európai parlamenti képviselő, c) az állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott, d) a jegyző, e) a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, f) a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja, g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, h) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó, i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója, j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja, k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja, l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete, m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi.
Milyen iratok szükségesek?
A polgári védelmi kötelezettség teljesítése alóli mentesség igazolható
a) terhesség esetén a terhesgondozási könyvvel,
b) a Kat. 54. §-a (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott ok a kötelezett lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének – környezettanulmány alapján kiállított – igazolásával,
c) a munkaképesség 67%-os elvesztése az azt megállapító határozattal, a betegség három hónapnál nem régebbi, szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa által kiállított igazolással.
A polgári védelmi kötelezettség munkakör vagy közmegbízatás ellátásával történő teljesítése igazolható: a) országgyűlési képviselő az erről kiállított megbízólevéllel, illetve képviselői igazolványával, b) a munkaviszony fennállása a munkáltató által kiállított igazolással, c) készenléti szolgálat a készenlétet elrendelő okmánnyal, d) közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja a munkáltató által kiállított igazolással.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
illeték és költségmentes
Hol intézhetem el?
Polgármester feladat és hatáskörébe tartozik.
Ügyintézés határideje
21 nap
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Fellebbezés
Jogorvoslati lehetőség részletei: Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal vezetőjéhez
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Polgármesteri Hivatal
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): 15 nap
A benyújtási határidő: illetékmentes
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Hogyan egyeztethető össze a napi 8 órás munkával a polgári védelem szervezetben való tagság? Nem a mindennapi életet meghatározó szolgálatról van szó. A felkészítésen kívül csak a nagy kiterjedésű káresemények felszámolásában van szükség az állampolgárok segítségére, amelyek szerencsére ritkák. Felkészítésre és veszélyhelyzetben, mozgósítás esetén a munkáltató köteles elengedni az alkalmazottat, hogy teljesíthesse állampolgári kötelezettségét. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A felmentés időtartamára távolléti díj jár. Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll munkaviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni. A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg. Tehát a munkáltató költségtérítésre jogosult, így a munkavállalónak nem kell aggódnia, hogy mások segítése végett kell otthagynia az önkéntesnek munkahelyét.
Mi történik akkor, ha adatszolgáltatási kötelezettségemnek vagy megjelenési kötelezettségemnek felhívásra nem teszek eleget? A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény értelmében az a személy, akit polgári védelmi kötelezettség terhel, szabálysértést követ el, amennyiben elmulasztja adatszolgáltatási vagy megjelenési kötelezettségének teljesítését. Így büntethető is. A katasztrófavédelem azonban hangsúlyozni kívánja, hogy az ország önvédelmi képességének javítása érdekében fontos a polgári védelmi szolgálat társadalmi elfogadása. 2012-ben mindössze 154 polgári védelmi szolgálatba beosztott állampolgárt alkalmaztak ténylegesen, elsősorban hóeltakarítási, illetve viharkárokat követő helyreállítási munkálatokra. Ez a létszám az állam mintegy 10 milliós népességéhez képest elenyésző. Természetesen adódhat az ország életében olyan súlyos katasztrófa, amikor több ember bevonására van szükség. Azon túl, hogy a polgári védelmi kötelezettség egy 1935 óta létező (ekkor még légoltalmi kötelezettségnek hívták) állampolgári kötelezettség, minden magyar ember jól felfogott érdeke is a haza megóvása a természeti csapásokkal szemben.
Fontosabb fogalmak
-Területi -Települési -Munkahelyi
Polgári védelmi szervezet tagjai: -polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek; -önkéntesen jelentkező személyek;
Po
Vonatkozó jogszabályok
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény 15. § (2) bekezdés c) pont, 53-54. §, 55. §, 56. § (1)-(5) bekezdés, 58. § (2), (4) bekezdés, 59. §, 60. § (2) bekezdés, (7)-(8) bekezdés, 65. § (1) bekezdés, 71-72. §
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 98-99. §, 102. § (1) bekezdés, 107. § (2) bekezdés, 116. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 37. pont
Magyarország Alaptörvénye XXXI. cikk (5) bekezdés
A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény I. Fejezet 8. alcím
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 215/A. §
A katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet 25. §, 26/A. §, 47. §, 53. §, 54. § (1)-(2) bekezdés
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (2) bekezdés
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
