Akadálymentes verzió

Figyelem!

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:

kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,

az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,

a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.

Vigyázzunk egymásra!

Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy engedélymentes foglalkoztatásának bejelentése

Kódszám

MUNKP00092

Az ügy rövid leírása

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi foglalkoztatásához nincs szükség munkavállalási engedélyre, viszont a foglalkoztatónak a foglalkoztatás megkezdéséről és megszűnéséről bejelentést kell tennie a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalhoz. A járási hivatal a bejelentésről a foglalkoztató részére igazolást állít ki, illetve a bejelentést nyilvántartásba veszi.   

Ki jogosult az eljárásra?

Az a foglalkoztató (munkáltató) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatja. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak kell tekinteni minden olyan jogviszonyt amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka pl. munkaviszony, megbízási jogviszony , tagsági jogviszony, bedolgozói jogviszony stb. Minden jogképes személy lehet foglalkoztató, így  foglalkoztató lehet a jogi személy, vagy a természetes személy is)         

Milyen adatokat kell megadni?

A foglalkoztató adatait (név, cím), foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e, vagy megszűnt.

Milyen iratok szükségesek?

Nincs

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illeték, illetve igazgatási szolgáltatási díjmentes.

Hol intézhetem el?

A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (kerületi) hivatala

Ügyintézés határideje

Sommás eljárás esetén 8 nap, teljes eljárás esetén 60 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
A fellebbezést indokolni kell.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): fővárosi és megyei kormányhivatal 

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A döntést hozó fővárosi/megyei kormányhivatal kerületi/járási hivatalához

A benyújtási határidő: a döntés közlésétől számított 15 nap

A fellebbezési illeték mértéke: illetékmentes

Amit még érdemes tudni (GYIK)

1. Hogyan tud meggyőződni a foglalkoztató arról, hogy a külföldi állampolgár szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy harmadik országbeli állampolgár?

A beutazáshoz használt illetve a tartózkodási jogosultságot igazoló okiratok alapján lehet a kérdést tisztázni.  Az EGT állampolgárok szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek. Az EGT és a magyar állampolgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjai is rendelkezhetnek szabad mozgás és tartózkodás jogával. A szabad mozgás és tartózkodás jogosultságát igazoló: okmányok útlevél, családtag részére kiadott vízum, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó tartózkodási kártya, stb. A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi személyt harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni, beleértve a hontalan személyt is.

A többes állampolgársággal rendelkező azon személy, akinek az egyik állampolgársága magyar, Magyarországon a magyar állampolgárságát kell figyelembe venni.   

2. Mi történik akkor, ha a foglalkoztatás megkezdését követően harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgárságot szerzett?

Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárok foglalkoztatását nem terheli nyilvántartásba vételei kötelezettség, ezt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentéssel érintett foglalkoztatás megszűnt, így a foglalkoztatás megszűnéséről bejelentést kell tenni. 

3. Hová kell benyújtani a bejelentést?

A bejelentést a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani

4. A bejelentésre van e, előírt formanyomtatvány?

A bejelentésnek jogszabályban előírt formanyomtatvány nincs, de a bejelentés tartalma jogszabályilag meghatározott. A járási hivatalok a bejelentés megtételéhez szükséges adatokat tartalmazó bejelentő adatlapot tudnak biztosítani

5. Kell e bejelentést tenni arról, ha a külföldi anyacég a saját dolgozóját a magyarországi leányvállalatához ideiglenesen munkavégzésre kirendeli?

Ebben az esetben a külföldi munkáltató az EGT államban letelepedett munkáltató  és szolgáltatásnyújtás keretében, kirendeléssel küldi magyarországi foglalkoztatóhoz. Tehát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt nem kell bejelenteni az illetékes járási hivatalnál. Viszont egy magyar székhelyű foglalkoztató által kirendelt EGT állampolgár foglalkoztatásánál a magyar foglalkoztatónak a foglalkoztatás tényét kell bejelentenie. 


6. A bejelentéshez kell e csatolni a foglalkoztatásra vonatkozó szerződést?

A bejelentést a foglalkoztatott személy személyazonosításra alkalmatlan módon kell megtenni. Tehát a bejelentés nem tartalmazhat a foglalkoztatottra vonatkozó olyan adatot, amely személyazonosítására (Pl. neve, címe, születési helye ideje, anyja neve stb.) alkalmas.  A bejelentéshez mellékletet nem kell csatolni. 


7. Alkalmi foglalkoztatást be kell-e jelenteni?

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő (alkalmai munka, mezőgazdasági, turisztikai idénymunka) engedélymentes foglalkoztatásokat függetlenül azok időtartamától is be kell jelenteni, mivel ez is foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül.

Fontosabb fogalmak

Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy: 
a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban együtt: EGT-állampolgár),
b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: EGT-állampolgár családtagja),
c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja), valamint
d) annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki
da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,
db) – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik,
és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.

Foglalkoztató: az, aki részére foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek munkát végez

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka pl.: munkaviszony, megbízási jogviszony , tagsági jogviszony, bedolgozói jogviszony stb.

EGT állam: EGT államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

Vonatkozó jogszabályok

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. törvény 2. §, 7. §, 56. § (3) bekezdés;
A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet;
Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés h) pontja;
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet;
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 12-14. §-a, 46-47. §, 50. § (2) bekezdése, 80-81. §-a, 90-91. §, 94-95. §, 116. § (1)-(3) bekezdése, 118. §-a;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 14. pontja;
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény; 
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet; 
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet;
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok általánostól eltérő illetékességi területéről szóló 67/2015. (III. 30.) Korm. rendelet;
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény; 
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény; 
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény;
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény; 
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

Kulcsszavak

Engedélymentes foglalkoztatás bejelentése, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858