Akadálymentes verzió

Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása megszűnésének bejelentése

Kódszám

MUNKP00093

Az ügy rövid leírása

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi foglalkoztatásához nincs szükség munkavállalási engedélyre, viszont a foglalkoztatónak a foglalkoztatás megkezdése mellett a foglalkoztatás megszűnéséről is bejelentést kell tennie a foglalkoztatás hely eszerint illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a bejelentésről a foglalkoztató részére igazolást állít ki, illetve a bejelentést nyilvántartásba veszi.

Ki jogosult az eljárásra?

Az a foglalkoztató (munkáltató) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatta. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak kell tekinteni minden olyan jogviszonyt amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka pl. munkaviszony, megbízási jogviszony , tagsági jogviszony, bedolgozói jogviszony stb. Minden jogképes személy lehet foglalkoztató, így foglalkoztató lehet a jogi személy, vagy a természetes személy is.

Milyen adatokat kell megadni?

A foglalkoztató adatait (név, cím), foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e, vagy megszűnt

Milyen iratok szükségesek?

nincs

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illeték, illetve igazgatási szolgáltatási díj mentes

Hol intézhetem el?

A járási (kerületi) hivatal

Ügyintézés határideje

Sommás eljárás esetén 8 nap, teljes eljárás esetén 60 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Igen

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
A fellebbezést indokolni kell.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): fővárosi és megyei kormányhivatal

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A döntést hozó járási és kerületi hivatalhoz

A benyújtási határidő: a döntés közlésétől számított 15 nap

A fellebbezési illeték mértéke: illetékmentes

Amit még érdemes tudni (GYIK)

GYIK

1. Hogyan tud meggyőződni a foglalkoztató arról, hogy a külföldi állampolgár szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy harmadik országbeli állampolgár?

A beutazáshoz használt illetve a tartózkodási jogosultságot igazoló okiratok alapján lehet a kérdést tisztázni. Az EGT állampolgárok szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek. Az EGT és a magyar állampolgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjai is rendelkezhetnek szabad mozgás és tartózkodás jogával. A szabad mozgás és tartózkodás jogosultságát igazoló: okmányok útlevél, családtag részére kiadott vízum, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó tartózkodási kártya, stb. A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi személyt harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni, beleértve a hontalan személyt is.

A többes állampolgársággal rendelkező azon személy, akinek az egyik állampolgársága magyar, Magyarországon a magyar állampolgárságát kell figyelembe venni.

2. Mi történik akkor, ha a foglalkoztatás megkezdését követően harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgárságot szerzett?

Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárok foglalkoztatását nem terheli nyilvántartásba vételei kötelezettség, ezt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentéssel érintett foglalkoztatás megszűnt, így a foglalkoztatás megszűnéséről bejelentést kell tenni.

3. Hová kell benyújtani a bejelentést?

A bejelentést a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani

4. A bejelentésre van e, előírt formanyomtatvány?

A bejelentésnek jogszabályban előírt formanyomtatvány nincs, de a bejelentés tartalma jogszabályilag meghatározott. A kjárási hivatalok a bejelentés megtételéhez szükséges adatokat tartalmazó bejelentő adatlapot tudnak biztosítani

5. Kell e bejelentést tenni arról, ha a külföldi anyacég a saját dolgozóját a magyarországi leányvállalatához ideiglenesen munkavégzésre kirendeli?

Ebben az esetben a külföldi, az EGT államban letelepedett munkáltató szolgáltatásnyújtás keretében kirendelés keretében küldi magyarországi foglalkoztatóhoz. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt nem kell bejelenteni az illetékes járási hivatalnál. Viszont egy magyar székhelyű foglalkoztató által kölcsönzött (kirendelt, kiküldött) EGT állampolgár foglalkoztatásánál a magyar foglalkoztatónak (kölcsönző cégnek) a foglalkoztatás tényét kell bejelentenie.


6. A bejelentéshez kell e csatolni a foglalkoztatásra vonatkozó szerződést?

A bejelentést a foglalkoztatott személy személyazonosításra alkalmatlan módon kell megtenni. Tehát a bejelentés nem tartalmazhat a foglalkoztatottra vonatkozó olyan adatot, amely személyazonosítására (Pl. neve, címe, születési helye ideje, anyja neve stb.) alkalmas. A bejelentéshez mellékletet nem kell csatolni.


7. Alkalmi foglalkoztatást be kell-e jelenteni?

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő (alkalmai munka, mezőgazdasági, turisztikai idénymunka) engedélymentes foglalkoztatásokat függetlenül azok időtartamától is be kell jelenteni.

Fontosabb fogalmak

1. Hogyan tud meggyőződni a foglalkoztató arról, hogy a külföldi állampolgár szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy harmadik országbeli állampolgár?
A beutazáshoz használt illetve a tartózkodási jogosultságot igazoló okiratok alapján lehet a kérdést tisztázni.  Az EGT állampolgárok szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek. Az EGT és a magyar állampolgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjai is rendelkezhetnek szabad mozgás és tartózkodás jogával. A szabad mozgás és tartózkodás jogosultságát igazoló: okmányok útlevél, családtag részére kiadott vízum, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó tartózkodási kártya, stb. A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi személyt harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni, beleértve a hontalan személyt is.
A többes állampolgársággal rendelkező azon személy, akinek az egyik állampolgársága magyar, Magyarországon a magyar állampolgárságát kell figyelembe venni.   
2. Mi történik akkor, ha a foglalkoztatás megkezdését követően harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgárságot szerzett?
Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárok foglalkoztatását nem terheli nyilvántartásba vételei kötelezettség, ezt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentéssel érintett foglalkoztatás megszűnt, így a foglalkoztatás megszűnéséről bejelentést kell tenni. 
3. Hová kell benyújtani a bejelentést?
A bejelentést a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási (kerületi) hivatalhoz kell benyújtani.
4. A bejelentésre van e, előírt formanyomtatvány?
A bejelentésnek jogszabályban előírt formanyomtatvány nincs, de a bejelentés tartalma jogszabályilag meghatározott. A járási (kerületi) hivatalok a bejelentés megtételéhez szükséges adatokat tartalmazó bejelentő adatlapot tudnak biztosítani.
5. Kell e bejelentést tenni arról, ha a külföldi anyacég a saját dolgozóját a magyarországi leányvállalatához ideiglenesen munkavégzésre kirendeli?
Ebben az esetben a külföldi munkáltató az EGT államban letelepedett munkáltató  és szolgáltatásnyújtás keretében, kirendeléssel küldi magyarországi foglalkoztatóhoz. Tehát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt nem kell bejelenteni az illetékes járási (kerületi) hivatalnál.
Viszont egy magyar székhelyű foglalkoztató által kirendelt EGT állampolgár foglalkoztatásánál a magyar foglalkoztatónak a foglalkoztatás tényét kell bejelentenie. 
6. A bejelentéshez kell e csatolni a foglalkoztatásra vonatkozó szerződést?
A bejelentést a foglalkoztatott személy személyazonosításra alkalmatlan módon kell megtenni. Tehát a bejelentés nem tartalmazhat a foglalkoztatottra vonatkozó olyan adatot, amely személyazonosítására (Pl. neve, címe, születési helye ideje, anyja neve stb.) alkalmas.  A bejelentéshez mellékletet nem kell csatolni. 
7. Alkalmi foglalkoztatást be kell-e jelenteni?
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő (alkalmai munka, mezőgazdasági, turisztikai idénymunka) engedélymentes foglalkoztatásokat függetlenül azok időtartamától is be kell jelenteni, mivel ez is foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül.

Vonatkozó jogszabályok

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. törvény 2. §, 7. §;
A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet;
Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés h) pontja;
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet;
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 12-14. §-a, 46-47. §, 50. § (2) bekezdése, 80-81. §-a, 90-91. §, 94-95. §, 116. § (1)-(3) bekezdése, 118. §-a;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 14. pontja;
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény; 
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet; 
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet;
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok általánostól eltérő illetékességi területéről szóló 67/2015. (III. 30.) Korm. rendelet;
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény; 
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény; 
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény;
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény; 
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

Kulcsszavak

Engedélymentes foglalkoztatás bejelentése szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858