Akadálymentes verzió

Harmadik országbeli állampolgárok engedélymentes foglalkoztatásának bejelentése

Kódszám

MUNKP00094

Az ügy rövid leírása

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához a jogszabályban meghatározott esetekben nincs szükség munkavállalási engedélyre, viszont a foglalkoztatónak a foglalkoztatás megkezdéséről bejelentést kell tennie a foglalkoztatás hely eszerint illetékes kormányhivatalhoz . A kormányhivatal a bejelentésről a foglalkoztató részére igazolást állít ki, illetve a bejelentést nyilvántartásba veszi.

Ki jogosult az eljárásra?

foglalkoztató: aki a részére harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végez, illetve aki külföldi székhelyű vállalkozással kötött megállapodást és a megállapodás teljesítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése érdekében végez a harmadik országbeli állampolgár a Magyarországon munkát. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak kell tekinteni minden olyan jogviszonyt amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is ha harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására betanító képzés keretében, továbbá a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi székhelyű munkáltatóval fennálló jogviszony alapján kerül sor p. Minden jogképes személy lehet foglalkoztató, így foglalkoztató lehet a jogi személy,vagy a természetes személy is.

Milyen adatokat kell megadni?

A foglalkoztató adatait (név, cím), foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e, vagy megszűnt

Milyen iratok szükségesek?

nincs

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illeték, illetve igazgatási szolgáltatási díj mentes

Hol intézhetem el?

A fővárosi és megyei kormányhivatal

Ügyintézés határideje

10 nap

Jogorvoslati lehetőség

fellebbezésre van lehetőség
Nemzetgazdasági Minisztérium (1051 Budapest, József nádor tér 2-4.)
A fővárosi/megyei kormányhivatal
a döntés közlésétől számított 15 nap
illetékmentes

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Tájékoztató a harmadik országbeli állampolgárok engedélymentes magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről
(A foglalkoztatás megkezdésére és megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettség)

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása az általános szabályok szerint engedélyköteles, de jogszabály a foglalkoztatás engedélymentes eseteit is meghatározza. Az engedélymentes esetek egy részében viszont a foglalkoztatónak a foglalkoztatás megkezdéséről és megszűnéséről a bejelentést kel tennie a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnál .

A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének.

I. Irányadó jogszabályok
 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.),
- a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet

II. Bejelentési kötelezettség teljesítésének kérdései

Ki tekinthető harmadik országbeli állampolgárnak: Harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan

Mely engedélymentességi esetekben kell bejelentést tenni:
 menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt, vagy letelepedett jogállású személy foglalkoztatását, továbbá
 akinek a 355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján történő magyarországi foglalkoztatásukhoz nincs szükség munkavállalási engedélyre
A bejelentési kötelezettséggel járó engedélymentességi esetek:
1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén;
2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez;
3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez;
4. Magyarország területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet illetőleg Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert, Magyarország területén működő szervezet (a továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez;
5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továbbiakban: delegáltak) nemzetközi szervezetnél vagy közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez;
6. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez;
7. külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez;
8. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéshez;
9. külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához;
10. Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez;
11. alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre - az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor;
12. Magyarország területén nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató tevékenységéhez;
13. Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez;
14. naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez;
15. kutató olyan tevékenységéhez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - Magyarország és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik;
16. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához;
17. magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt;
18. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez;
19. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez;
20. az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez ;
21. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Harmtv.) meghatározott családegyesítő személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen Magyarország területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható;
22. menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik;
23. a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1.§ (4) bekezdés b) pontja alapján közfoglalkoztatottként foglalkoztatható természetes személy közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavégzéséhez.

24. olyan harmadik országbeli állampolgárnak a miniszter közleményében meghatározott foglalkozásokban történő magyarországi foglalkoztatásához, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, aki Magyarországgal szomszédos ország állampolgára.

25. ha a harmadik országbeli állampolgár az első tagállam illetékes hatósága által kiállított, vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló, érvényes engedéllyel rendelkezik és a magyarországi foglalkoztatása olyan magyarországi fogadó szervezetnél valósul meg, amely az első tagállam illetékes hatósága által kiállított engedélyben meghatározott vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik és a magyarországi foglalkoztatás bármely 180 napos időtartamon belül nem haladja meg a 90 napot.

A mentesség feltétele, hogy az idegenrendészeti hatóság a magyarországi foglalkoztatásról az illetékes kormányhivatalt tájékoztassa.


Mikor kell megtenni a bejelentést:

A foglalkoztatót egymástól elkülönítetten bejelentési kötelezettség terheli a foglalkoztatás megkezdésekor, illetve annak megszűnésekor is.

A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.
Amennyiben a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségének az előírt időben nem tesz eleget a kormányhivatal rendbírságot szab ki. A rendbírság összege 5 000-500 000 forintig terjed

Mit kell tartalmaznia a foglalkoztató bejelentésének

A bejelentésnek tartalmaznia kell a
 foglalkoztatottak számát,
 életkorát,
 iskolai végzettségét,
 állampolgárságát,
 munkakörének FEOR számát,
 a foglalkoztatási jogviszony formáját,
 hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését,
 a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá
 arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e, vagy megszűnt.

A bejelentést a foglalkoztatott személy személyazonosításra alkalmatlan módon kell megtenni. Tehát a bejelentés nem tartalmazhat a foglalkoztatottra vonatkozó olyan adatot, amely személyazonosítására (Pl. neve, címe, születési helye ideje, anyja neve stb.) alkalmas. A bejelentéshez mellékletet nem kell csatolni.

Hová kell a bejelentést benyújtani:

A bejelentést a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell teljesíteni. A kormányhivatalok a bejelentés megtételéhez formanyomtatványt biztosítanak.

III. Igazolás kiadás

A bejelentés megtételéről a kormányhivatal tíz napon belül igazolást állít ki és azt megküldi a foglalkoztató részére.

A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni.

GYIK

1. Hogyan tud meggyőződni a foglalkoztató arról, hogy a külföldi állampolgár szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy harmadik országbeli állampolgár?

A beutazáshoz használt illetve a tartózkodási jogosultságot igazoló okiratok alapján lehet a kérdést tisztázni. Az EGT állampolgárok szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek. Az EGT és a magyar állampolgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjai is rendelkezhetnek szabad mozgás és tartózkodás jogával. A szabad mozgás és tartózkodás jogosultságát igazoló: okmányok útlevél, családtag részére kiadott vízum, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó tartózkodási kártya, stb. A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi személyt harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni, beleértve a hontalan személyt is.

A többes állampolgársággal rendelkező azon személy, akinek az egyik állampolgársága magyar, Magyarországon a magyar állampolgárságát kell figyelembe venni.

2. Mi történik akkor, ha a foglalkoztatás megkezdését követően harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgárságot szerzett?

Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárok foglalkoztatását nem terheli nyilvántartásba vételei kötelezettség, ezt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentéssel érintett foglalkoztatás megszűnt, így a foglalkoztatás megszűnéséről bejelentést kell tenni.

3. Hová kell benyújtani a bejelentést?

A bejelentést a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani

4. A bejelentésre van e, előírt formanyomtatvány?

A bejelentésnek jogszabályban előírt formanyomtatványa nincs, de a bejelentés tartalma jogszabályilag meghatározott. A kormányhivatalok a bejelentés megtételéhez szükséges adatokat tartalmazó bejelentő adatlapot tudnak biztosítani

5. Kell e bejelentést tenni arról, ha a külföldi anyacég a saját dolgozóját a magyarországi leányvállalatához ideiglenesen munkavégzésre kirendeli?

Ebben az esetben a külföldi, az EGT államban letelepedett munkáltató szolgáltatásnyújtás keretében kirendeléssel küldi magyarországi foglalkoztatóhoz. Vagyis pl. egy belgiumi székhelyű foglalkoztató által kölcsönzött szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt nem kell bejelenteni az illetékes munkaügyi központnál. Viszont egy magyar székhelyű foglalkoztató által kölcsönzött (kirendelt, kiküldött) EGT állampolgár foglalkoztatásánál a magyar foglalkoztatónak (kölcsönző cégnek) a foglalkoztatás tényét kell bejelentenie.

Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavégzése
 az EGT megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében, valamint
 az EGT megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő-kölcsönző tevékenységet folytató vállalkozás, mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő-kölcsönzés keretében
történik a foglalkoztatást nem kell bejelenteni.

Ennek megfelelően, ha egy romániai vállalkozás ukrán munkavállalót kölcsönöz (kirendel, küld ki), bejelentési kötelezettsége nem áll fenn. Magyar székhelyű foglalkoztató által kölcsönzött harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásánál megjegyzendő, hogy munkavállalási engedély keretében kölcsönözni nem lehet, vagyis a jogviszony létre sem jöhet. Magyar székhelyű foglalkoztató által kirendelt, kiküldött, illetve engedélymentesen kölcsönzött harmadik országbeli állampolgár esetén pedig a foglalkoztatónak – engedélymentes foglalkoztatás esetén – a foglalkoztatás tényét kell bejelentenie.

Külföldi diák foglalkoztatását be kell e jelenteni?

Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez nincs szükség engedélyre, viszont a foglalkoztatás megkezdéséről és megszűnéséről bejelentést kell tenni.
A rendelkezés alapján a mentesség csak az adott iskolatípusban tanuló nappali tagozatos hallgatókra és tanulókra vonatkozik.

A bejelentéshez kell e csatolni a foglalkoztatásra vonatkozó szerződést?

A bejelentést a foglalkoztatott személy személyazonosításra alkalmatlan módon kell megtenni. Tehát a bejelentés nem tartalmazhat a foglalkoztatottra vonatkozó olyan adatot, amely személyazonosítására (Pl. neve, címe, születési helye ideje, anyja neve stb.) alkalmas. A bejelentéshez mellékletet nem kell csatolni.


Alakalmi foglalkoztatást be kell-e jelenteni?.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő (alkalmai munka, mezőgazdasági, turisztikai idénymunka) engedélymentes foglalkoztatásokat függetlenül azok időtartamától is be kell jelenteni.

Mikor kell megtenni a bejelentést?

A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.
Amennyiben a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségének az előírt időben nem tesz eleget a kormányhivatal rendbírságot szab ki. A rendbírság összege 5 000-500 000 forintig terjedhet.

Fontosabb fogalmak

Fogalmak

1.3 harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár. Harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan
2. foglalkoztató: aki részére a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez, illetve aki külföldi székhelyű vállalkozással kötött megállapodást, és a megállapodás teljesítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése érdekében végez a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén munkát;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, továbbá a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi székhelyű munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján
kerül sor;
4. harmadik országban honos vállalkozás: az EGT-megállapodásban részes államok területén kívüli székhellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany;
5. közeli hozzátartozó: a harmadik országbeli állampolgár házastársa, gyermeke - ideértve az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is;
6. hivatásos sportoló: a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységet végző személy;
7. edző: a sportról szóló törvényben meghatározott tevékenységet végző személy;
8. sporttevékenység: a sportról szóló törvényben meghatározott tevékenység.

Vonatkozó jogszabályok

A hatósági ügyre vonatkozó valamennyi jogszabályhely megjelölése

foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2. és 7. §;
a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet;
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. § 82. § 83. §, 85. § , 98.§, 99.§, 102.§;
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 14. pont;
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény;
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény;
A rendbírságból szóló 3/1996. (IV.5.) MÜM rendelet;
az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 4.§ , 10.§ (4) bekezdés g) pont
az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok általánostól eltérő illetékességi területéről szóló 67/2015. (III.30.) Korm. rendelet
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. §

Kulcsszavak

Engedélymentes foglalkoztatás bejelentése harmadik országbeli állampolgár

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858