Akadálymentes verzió

Harmadik országbeli állampolgárok engedélymentes foglalkoztatásának bejelentése

Kódszám

MUNKP00094

Az ügy rövid leírása

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához a jogszabályban meghatározott esetekben nincs szükség munkavállalási engedélyre, viszont a foglalkoztatónak a foglalkoztatás megkezdéséről bejelentést kell tennie a foglalkoztatás hely eszerint illetékes járási hivatalhoz . A járási hivatal a bejelentésről a foglalkoztató részére igazolást állít ki, illetve a bejelentést nyilvántartásba veszi.

Ki jogosult az eljárásra?

Foglalkoztató az, aki a részére harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végez, illetve aki külföldi székhelyű vállalkozással kötött megállapodást és a megállapodás teljesítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése érdekében végez a harmadik országbeli állampolgár a Magyarországon munkát. Minden jogképes személy lehet foglalkoztató, így foglalkoztató lehet a jogi személy,vagy a természetes személy is.
Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak kell tekinteni minden olyan jogviszonyt amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is ha harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására betanító képzés keretében, továbbá a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi székhelyű munkáltatóval fennálló jogviszony alapján kerül sor.

Milyen adatokat kell megadni?

A foglalkoztató adatait (név, cím), foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e, vagy megszűnt

Milyen iratok szükségesek?

nincs

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illeték, illetve igazgatási szolgáltatási díj mentes

Hol intézhetem el?

A járási (kerületi) hivatal

Ügyintézés határideje

Sommás eljárás esetén 8 nap, teljes eljárás esetén 60 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Igen

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
A fellebbezést indokolni kell.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): megyei (fővárosi) kormányhivatal

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A fővárosi/megyei kormányhivatal

A benyújtási határidő: a döntés közlésétől számított 15 nap

A fellebbezési illeték mértéke: illetékmentes

Amit még érdemes tudni (GYIK)

GYIK

1. Hogyan tud meggyőződni a foglalkoztató arról, hogy a külföldi állampolgár szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy harmadik országbeli állampolgár?

A beutazáshoz használt illetve a tartózkodási jogosultságot igazoló okiratok alapján lehet a kérdést tisztázni. Az EGT állampolgárok szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek. Az EGT és a magyar állampolgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjai is rendelkezhetnek szabad mozgás és tartózkodás jogával. A szabad mozgás és tartózkodás jogosultságát igazoló: okmányok útlevél, családtag részére kiadott vízum, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó tartózkodási kártya, stb. A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező külföldi személyt harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni, beleértve a hontalan személyt is.

A többes állampolgársággal rendelkező azon személy, akinek az egyik állampolgársága magyar, Magyarországon a magyar állampolgárságát kell figyelembe venni.

2. Mi történik akkor, ha a foglalkoztatás megkezdését követően harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgárságot szerzett?

Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárok foglalkoztatását nem terheli nyilvántartásba vételei kötelezettség, ezt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentéssel érintett foglalkoztatás megszűnt, így a foglalkoztatás megszűnéséről bejelentést kell tenni.

3. Hová kell benyújtani a bejelentést?

A bejelentést a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani

4. A bejelentésre van e, előírt formanyomtatvány?

A bejelentésnek jogszabályban előírt formanyomtatványa nincs, de a bejelentés tartalma jogszabályilag meghatározott. A járási hivatalok a bejelentés megtételéhez szükséges adatokat tartalmazó bejelentő adatlapot tudnak biztosítani

5. Kell e bejelentést tenni arról, ha a külföldi anyacég a saját dolgozóját a magyarországi leányvállalatához ideiglenesen munkavégzésre kirendeli?

Ebben az esetben a külföldi, az EGT államban letelepedett munkáltató szolgáltatásnyújtás keretében kirendeléssel küldi magyarországi foglalkoztatóhoz. Vagyis pl. egy belgiumi székhelyű foglalkoztató által kölcsönzött szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt nem kell bejelenteni az illetékes munkaügyi központnál. Viszont egy magyar székhelyű foglalkoztató által kölcsönzött (kirendelt, kiküldött) EGT állampolgár foglalkoztatásánál a magyar foglalkoztatónak (kölcsönző cégnek) a foglalkoztatás tényét kell bejelentenie.

Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavégzése
 az EGT megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében, valamint
 az EGT megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő-kölcsönző tevékenységet folytató vállalkozás, mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő-kölcsönzés keretében
történik a foglalkoztatást nem kell bejelenteni.

Ennek megfelelően, ha egy romániai vállalkozás ukrán munkavállalót kölcsönöz (kirendel, küld ki), bejelentési kötelezettsége nem áll fenn. Magyar székhelyű foglalkoztató által kölcsönzött harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásánál megjegyzendő, hogy munkavállalási engedély keretében kölcsönözni nem lehet, vagyis a jogviszony létre sem jöhet. Magyar székhelyű foglalkoztató által kirendelt, kiküldött, illetve engedélymentesen kölcsönzött harmadik országbeli állampolgár esetén pedig a foglalkoztatónak – engedélymentes foglalkoztatás esetén – a foglalkoztatás tényét kell bejelentenie.

Külföldi diák foglalkoztatását be kell e jelenteni?

Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez nincs szükség engedélyre, viszont a foglalkoztatás megkezdéséről és megszűnéséről bejelentést kell tenni.
A rendelkezés alapján a mentesség csak az adott iskolatípusban tanuló nappali tagozatos hallgatókra és tanulókra vonatkozik.

A bejelentéshez kell e csatolni a foglalkoztatásra vonatkozó szerződést?

A bejelentést a foglalkoztatott személy személyazonosításra alkalmatlan módon kell megtenni. Tehát a bejelentés nem tartalmazhat a foglalkoztatottra vonatkozó olyan adatot, amely személyazonosítására (Pl. neve, címe, születési helye ideje, anyja neve stb.) alkalmas. A bejelentéshez mellékletet nem kell csatolni.


Alakalmi foglalkoztatást be kell-e jelenteni?.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő (alkalmai munka, mezőgazdasági, turisztikai idénymunka) engedélymentes foglalkoztatásokat függetlenül azok időtartamától is be kell jelenteni.

Mikor kell megtenni a bejelentést?

A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.
Amennyiben a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségének az előírt időben nem tesz eleget a járási hivatal rendbírságot szab ki. A rendbírság összege 5 000-500 000 forintig terjedhet.

Fontosabb fogalmak

Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy: 
a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban együtt: EGT-állampolgár),
b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: EGT-állampolgár családtagja),
c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja), valamint
d) annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki
da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,
db) – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik,
és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.
Foglalkoztató: az, aki részére foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek munkát végez
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka pl.: munkaviszony, megbízási jogviszony , tagsági jogviszony, bedolgozói jogviszony stb.
EGT állam: EGT államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

Vonatkozó jogszabályok

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2. és 7. §;
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet; 
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 12-14. §-a, 46-47. §, 50. § (2) bekezdése, 80-81. §-a, 90-91. §, 94-95. §, 116. § (1)-(3) bekezdése, 118. §-a;
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény; 
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 14. pont;
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény; 
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény; 
29/2018. (II. 28.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében kiszabható bírságról;
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok általánostól eltérő illetékességi területéről szóló 67/2015. (III.30.) Korm. rendelet;
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet;
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § 

Kulcsszavak

Engedélymentes foglalkoztatás bejelentése harmadik országbeli állampolgár

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858