Akadálymentes verzió

Tuzson Bence: Valódi közszolgálatot építünk, a hivatalainknak segítenie és nem gáncsolnia kell az embereket

2018.08.15.

Személyes feladatomnak tekintem, hogy a rossz és fölöslegesen hosszadalmas eljárásokat kiiktassuk. Szolgáltató államot építünk, amelynek egyetlen feladata, hogy az embereket szolgálja, de a közösség érdekében létrejött szabályokat következetesen betartassa - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkár.


Tuzson Bence elismerte, hogy a központi közigazgatásban, főként a minisztériumokban 2008 óta valóban nem volt érzékelhető béremelés, ennek oka, hogy az állam szerény és önmagával szemben szigorú.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bérezési rendszer teljes felülvizsgálatát javasolja, mert a közigazgatásnak elkötelezett és jól megfizetett munkatársakra van szüksége. Az államtitkár ugyanakkor nem tartja ördögtől való gondolatnak az állami szféra karcsúsítását, ám erről még semmiféle döntés nem született.

Három éve, amikor a Fidesz frakciószóvivőjévé nevezték ki, azt mondta a PestiSrácok.hu-nak, hogy “lélek nélkül, elvek nélkül” nem lehet kormányozni. Sikerült-e megtartani ezt a fogadalmat?

Talán a nézők, olvasók és hallgatók tudják jobban megítélni, de szerintem amikor a kormány nevében szólalok meg, akkor abban tartalom is van. A magam részéről szóvivőként, kommunikációs államtitkárként is törekedtem rá, hogy mindig éreztessem: a döntéseink mögött van tartalom és elviség. Ezt a mostani feladatomat is csak az elveink és értékeink szigorú megtartása mellett tudom ellátni, a pusztán “működtető, üzemeltető” kormányzati szemléletet mindig is elutasítottam. Ha egy kormánynak nincsenek távlati, nemzeti céljai, pillanatokon belül kibillen az egyensúlyából.

Nem tudom, a kormányzaton belül szokták-e méricskélni, ki mekkora területet visz, de aligha tévedünk, ha a köszolgálati államtitkárságot az egyik legnagyobbnak véljük?!

Valóban ez egy nagyon nagy terület, ide tartozik a területi közigazgatás, az építésügy, az örökségvédelem és az uniós finanszírozású közigazgatásfejlesztés, továbbá a közbeszerzések felügyelete. Egyik nap örökségvédelmi kérdésekben hozunk döntéseket, aztán közigazgatási témákban. Ez a sokszínűség pallérozza, ébren tartja az ember elméjét, de egy ekkora feladatot valóban csak akkor lehetséges elvégezni, ha van elképzelésünk evvel az országgal és ugyanazokat az elveket érvényesítjük minden területen. Csak a kormányhivataloknál 35 ezren dolgoznak. A legújabb Fidesz-KDNP-kormányban azért lett a neve ennek az államtitkárságnak, hogy a “közszolgálatért felelős”, mert evvel is jelezni szeretnénk a legfőbb küldetésünket. Az államigazgatásnak úgy kell működnie, hogy az állampolgárok szolgáltatásként lássák, éljék meg a hivatali ügyintézést.

MOST MÁR TÉNYLEG KIVONUL AZ ÁLLAM AZ EMBEREK EGYMÁS KÖZTI ÜGYEIBŐL

2010-ben grandiózus bürokráciacsökkentést ígért a kormány a Magyary programmal és nem vitás, hogy akár csak a kormányablakok rendszere nagy előrelépést hozott. Korábban egy elrontott forgalmi engedély kijavítása vagy egy évnyi utánajárásba és több tíz órányi sorbanállásba került, ma ez negyed óra lenne. Ám úgy tűnik, ez a korszakváltás a pultok mögötti irodarengetegben már nem történt meg, az állam indái továbbra is fojtogatják a polgárokat.

A kormányhivatalok rendszerével az államban szerteágazóan kezelt ügyek, szám szerint 2200 ügytípus, egy helyre kerültek, annak érdekében, hogy mindent a lehető leghamarabb és legkényelmesebben el lehessen intézni, jelenleg 295 kormányablak és 10 kormányablak busz segíti majd az ügyintézéseket, de nem vitás, hogy a kormányablakok rendszerét is fejleszteni kell még.

Nyilván nem ártana például, ha az elektronikus személyit le tudnák olvasni a hivatalokban.

Ez a fejlesztés folyamatban van, a személyit, a tb-kártyát és az adókártyát ez a rendszer képes egyedül összekapcsolni, informatikailag egy rendkívül jó megoldás, a telepítések folyamatban vannak. Ennél fontosabb, hogy az ügyek számát csökkenteni kell, minél kevesebb ügyet legyen muszáj elintéznie egy polgárnak. Persze a jó munkához megbecsült kollégák, tisztviselők kellenek, ezért is szeretnénk bevezetni a családbarát munkahely modelljét, hogy a kollégáknak ne kelljen választaniuk a gyermeknevelés és a hivatal között. Ez a téma 35 ezer munkatársunkat érinti.

A Magyary-program hangzatos ígérete az volt, hogy az állam kivonul az emberek egymás közötti ügyeiből és mindenhonnan, ahol fölöslegesen van ott. Hogy nem jár majd börtön, ha a horgász odaadja a halát a barátjának, vagy NAV-bírság, ha az egyszer már leadózott ötezer forintomért lenyíratom a füvet a szomszéddal. És nem arról szól majd a kormányhivatalnokok küldetése, hogy hogyan keseríthetnék meg az eddiginél is jobban a vállalkozók életét! Ehhez képest a pálinkafőzés legalizálásánál elakadtak a dolgok, a hivatalok pont ugyanúgy egrecíroztatják a polgárokat, mint korábban.

Én ezt nem így látom, 2010 óta csökkent a bürokrácia, sok ügy intézése jóval egyszerűbb, ráadásul ingyenes lett. De ez egy folyamat, még sok a tennivaló. Első lépésben az eljárások leegyszerűsítése zajlott le, most jutottunk el oda, hogy a joganyagot is lefaragjuk, kevesebb és egyszerűbb jogszabály nehezítse az életünket. Valóban az építésügytől a fogyasztóvédelmen át van egy sor olyan szabály, amely fölöslegesen avatkozik bele az emberek egymás közötti ügyleteibe. Szeretnénk szisztematikusan minden ügytípust átnézni és a közigazgatás szerkezeti felépítését is leegyszerűsíteni. Némi türelmet kérünk, hiszen nagyon sok, majdnem hatvan szervezetből jöttek létre a mai kormányhivatalok. Szervezetszociológiai szempontból nagyon komoly kihívás, hogy mindebből egy csapatot kovácsoljunk, hogy a kollégák jól érezzék magukat és jól tudjanak teljesíteni.

ÚTONÁLLÓ ÁLLAM VAGY SZOLGÁLTATÓ ÁLLAM?

Maradjunk a filozófiai vonalnál, hogyan lesz az „útonálló” államból szolgáltató állam? Számos konkrét eset, az engedélyért kenőpénzt kizsaroló kéményseprőktől, a legeslegújabb dohányozni tilos táblaszabvány, vagy a felmosószer típusa miatt bírságoló tisztiorvosokon át az ipari beruházásokat ellehetetlenítő, csigalassúságú engedélyezésekig hosszan lehetne sorolni a polgárokat erő csapásokat.

Személyes feladatomnak tekintem, hogy a rossz és fölöslegesen hosszadalmas eljárásokat kiiktassuk, egyes ügyeket például a kamaráknak adjunk át. Szolgáltató államot építünk, amelynek egyetlen feladata, hogy az embereket szolgálja, de a közösség érdekében létrejött szabályokat következetesen betartassa. Ezt a filozófiát a teljes államigazgatásban kötelezővé kell tennünk. A példánál maradva, a vállalkozói ingatlanberuházások engedélyezése még valóban nehézkes, miközben a lakóingatlanoknál már működik az új rendszer: az engedélyezés pofonegyszerű, de ha visszaélés történik, azt súlyosan büntetjük. Ausztriában például szinte minden felelősség a tervező irodáé, az államnak nemigen kell közbeavatkoznia.

Lesz-e olyan fórum, ahol az emberek jelezhetik, melyek a fölöslegesen túlbonyolított eljárások?

Mindenképpen szeretnénk egy ilyen fórumot nyitni, amiben megkérdezzük, melyik ügytípus felesleges, melyik, amit egyszerűsíteni lehetne, esetleg csak egyszerű bejelentéshez kötni. A felfogásunk szerint a kormányablak az állam kapuja, aminek kétirányúnak kell lennie, azaz a visszajelzéseket is fogadniuk kell. Ez egy politikafilozófiai elv, hogy a döntéseinket mindig az emberek véleményére alapozzuk. Nem véletlenül folynak a nemzeti konzultációk vagy került sor a népszavazásra is.

KIS PÉNZÉRT MIT VÁRHATUNK A KÖZTISZTVISELŐKTŐL – LESZ-E BÉREMELÉS?

Ha valóban ennyire fontos kormányzati cél az államigazgatás megújítása, hogyan fordulhat elő, hogy egyedül a kormánytisztviselők nem kaptak béremelést 2008 óta, miközben a közszféra más területein és a privát szférában meredeken emelkednek a bérek. Összeszedtünk pár példát: miközben a Lidl 315-330 ezer forint közötti bruttó bért kínál a pénztárosoknak, addig egy diplomás referens a kormányablakban csak 240 ezer bruttót kap. De például egy nyolc évnyi tanulás után jogi szakvizsgát tevő kormánytisztviselő is csak bruttó 270 ezer forintot keres. Hogyan lehet így teljesítményt elvárni a kollégáitól?

Az állam önmagával szemben szigorú és szerény, első körben az egészségügyben dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, a katonák, a szociális munkások béremelésére került sor. A központi közigazgatásban dolgozók maradtak a végére. A kormányhivatali rendszerben egy harminc százalékos béremelés már megvalósult,ráadásul differenciáltan, tehát a vezetők kevesebbet kaptak, az ügyintézők jóval magasabbat. A köztisztviselői alapilletmény 2008 óta valóban nem változott, ez a központi közigazgatásban, azaz főként a minisztériumokban dolgozókat érinti. A kormány azonban már bejelentette szándékát, hogy szeretne itt is béremelést indítani és szeretnénk a teljesítményértékelést rugalmasabbá tenni és a piacon is versenyképes béreket kínálni. Az első lépés ehhez, hogy áttekintjük, mi is a kiinduló helyzet, hány kormánytisztviselő dolgozik most, a kormányzati, minisztériumi feladatok elvégzéséhez mekkora létszám szükséges.

A magyar állam uniós összevetésben az egyik legtermetesebb, miközben a piaci szférában munkaerőhiány jelentkezik. Nem lehet véletlen, hogy húsz százalékos létszámcsökkentés tervéről suttognak a bennfentesek.

Semmiféle tervezet vagy döntés nem született létszámcsökkentésről. Azt viszonyt tény, hogy a cél az, hogy az állam csak annyit költsön magára és csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, ahány kollégára tényleg szükség van. Tehát lehet gondolkodni egy tisztességes feltételekkel lezajló karcsúsításon. A cél, hogy olcsó és jó államot működtessünk. Mondhatjuk, hogy sok az állami alkalmazott Magyarországon, hogy a foglalkoztatottak 18 százaléka az államtól kapja a fizetését. Ausztriában ez a szám valóban csak tíz százalék, de ott egészen másként épült fel a gazdaság és az állami szolgáltatások rendszere. Ténykérdés ettől még, hogy ez a 18 százalék nem a reálgazdaságban dolgozik, ezért ha sikerül csökkenteni az ügyek számát, ha sikerül egy kisebb, hatékonyabb igazgatást létrehozni, akkor ez az arány megváltozhat a privát szféra javára. Például nem vagyok benne biztos, hogy a járási rendszer jelenlegi struktúrája hosszú távon a modern államigazgatást szolgálja, hiszen az elektronikus ügyintézés kiépülésével nem biztos, hogy minden járásban hivatalt ugyanekkora létszámmal kell fenntartani.

Biztos, hogy onnan kell elvinni a munkahelyeket, ahol amúgy is nagyon kevés a kvalifikált álláslehetőség?

Az államigazgatást nem szociális kérdésként kell kezelni, hanem szolgáltatásként. Másrészt azt ne feledjük, hogy ma Magyarországon inkább már munkaerőhiány van, mint munkanélküliség. 2010 óta 12 százalékról 3,6 százalékra csökkent a munkanélküliség és folyamatosan nőnek a bérek.

Mit vár a közigazgatási bíróságok felállításától? Lesznek-e újabb körök az bürokráciában, azaz olyan ügyek, amiket eddig az államigazgatás maga megoldott, de most – panasz esetén – a bíróságon is kell majd futni egy kört?

A Közigazgatási felsőbíróság létrehozása az állampolgárok jogvédelmének erősítését szolgálja. Amit megfellebbeztek, az eddig is a bíróságon kötött ki, csak sokszor nagyon lassan született jogerős döntés, ami miatt fontos igazgatási ügyek parkoltak. A magyar hagyomány szerint újrateremtett közigazgatási bíróságokon rendelkezésre áll majd kellő speciális szakértelem és kapacitás, hogy a vitás államigazgatási ügyek gyorsan lezáruljanak. Egyszerűsödik is majd az eljárás, egyfokú fellebbvitel lesz a döntések többségénél, azaz az államigazgatás meghozza a maga döntését, amit a közigazgatási bíróságon lehet majd megfellebbezni, ami után egy körben megszületik a jogerős végzés.

(Forrás: https://pestisracok.hu/)