A a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 9. § állapítja meg a nyilvántartásba vett úszólétesítmények törlésére vonatkozó kötelmeket. A lajstromból törölni kell az úszólétesítményt a a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 9. § (1) bek- a)-e) pontja fennállása esetén (az úszólétesítmény üzemeltetésének megszüntetése, az üzemeltetésre való végleges alkalmatlanság, amely üzemképességi vizsgálat eredménye is lehet), illetve törölhető kérelemre, egyéb okból is. A lajstromból törlés iránt kérelem kötött formai és tartalmi elemekkel rendelkező okirat, a bejegyzést kérő jogosult adatainak igazolása, kifejezett kérelem és az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetése szükséges, továbbá a lajstromozás és az üzemképesség tanúsítására szolgáló okmányt vissza kell szolgáltatni a Hatóság részére (ez utóbbi mellékletet legkésőbb a törlési határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani).
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: Bármely magyar állampolgár és magyarországi szervezet, aki, amely lajstomozásra köteles úszólétesítményt tart üzemben
Kizáró okok: nem, de meghatalmazással történő eljárás estén a meghatalmazás formai és tartalmi kellékei kötöttek
Milyen adatokat kell megadni?
jogosultak azonosító adatai, az úszólétesítményhez kapcsolódó jog vagy tény keletkezésével kapcsolatos okirat, vagy másolata, kifejezett kérelem a hajólajstromból való törlésre
Milyen iratok szükségesek?
kitöltött kérelem, kifejezett nyilatkozat a törlésről
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
17.000 Ft.
Hol intézhetem el?
Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal
Ügyintézés határideje
21 nap
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: törölve
Jogorvoslati lehetőség részletei: Van lehetőség fellebbezésre
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Nemzeti Közlekedési Hatóság, Központja
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal
A benyújtási határidő: 15 nap
A fellebbezési illeték mértéke: Megegyezik az elsőfokú döntés eljárási díjával.
Amit még érdemes tudni (GYIK)
okiratok: Minden külföldi okiratot, okmányt hiteles magyar fordításban kell benyújtani, - kivéve, ha az eredetileg két nyelven (magyar és az idegen nyelv) került megfogalmazásra, - ez vonatkozik a törlési igazolásra, adásvételi szerződésre vagy a számlára is. A hajó, illetve a hajóra vonatkozó tulajdonjog bejegyzéshez adásvételi szerződés, vagy annak megfelelő, a tulajdonjog átruházására vonatkozó megállapodás szükséges, amely ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzői okiratba foglalt lehet. Mi történik, ha a hajózási hatóság nyilvántartásában nem az a tulajdonos szerepel akitől vettem a hajót? Ha a hivatalos, közhiteles nyilvántartásban rögzített állapothoz képest be nem jelentett, többszörös tulajdonosváltás történt, amely a bejegyzését kérelmező új hajótulajdonos kérelme alapján jut hatóságunk tudomására, a közbenső tulajdonosokat felhívjuk a tulajdonjoguk bejegyzésére vonatkozó kérelmük pótlására és az ide vonatkozó eljárási díj megfizetésére. Mi a helyzet a hajóra bejegyzett üzembentartói joggal? Ha hatóság nyilvántartása szerint a hajóra érvényes üzemben tartói jog van bejegyezve, tulajdonosváltás esetén e jog törlését kezdeményezni, vagy az üzemben tartói jog folytonosságát az új tulajdonossal okiratban megerősíteni szükséges.
Fontosabb fogalmak
Úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés. hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízijármű nagyhajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza 20 méter vagy annál nagyobb, valamint az a tengeri hajó, amelynek hajótesten mért hossza 24 méter vagy annál nagyobb, kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, valamint az a tengeri hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 24 métert nem éri el belvízi, illetőleg tengeri hajó: rendeltetésének megfelelő, nyilvántartásba vett, és építése, berendezése és felszerelése alapján belvízi, illetőleg tengeri közlekedésre alkalmas vízijármű kedvtelési célú hajózás: vízijármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló használata
Vonatkozó jogszabályok
A a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 7-15. § ; az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm.rendelet; . A hajózási hatósági eljárás díjairól szóló 29/2001. (IX. I. ) KöViM rendelet 2. §, 2.számú melléklet; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. §, 98. §, 99. §; a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm.rendelet 1. §, 2. § 7. §; a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm.rendelet 7/A. § b) pont
Kulcsszavak
lajstrom, hajólajstrom, lajstromba bejegyzehető jogok és tények, lajstromból való törlés
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.