A Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó határozat benyújtása
Kódszám
JEGYZ00901
Az ügy rövid leírása
A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal) alakítható. A Közművelődési Kerekasztal elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma. A Közművelődési Kerekasztalt azok a közművelődési célú egyesületek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát. A Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon teszi közzé. A közzétételtől számított 30 napon belül további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat. A 30 napos határidő lejárta után a jegyző írásban szólítja fel az ezen idő alatt határozatot benyújtó szervezeteket a Közművelődési Kerekasztal megalakítására. A felszólítást követő 90 napon belül a határozatokat beküldő szervezetek mint alapító tagok kimondják a Közművelődési Kerekasztal megalakulását, meghatározzák a Közművelődési Kerekasztal szervezeti és működési rendjét, megválasztják képviselőiket. Az erre vonatkozó, az alapító tagok képviselőinek eredeti aláírásával ellátott határozatot benyújtják a jegyzőnek.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: A Közművelődési Kerekasztalt azok a közművelődési célú egyesületek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, és amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.
Kizáró okok: Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai.
Milyen adatokat kell megadni?
A Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó határozat adattartalma, amely a határozat funkcionalitása alapján eltérő lehet. Jelen határozatnak szükségképpen tartalmaznia kell azon adatokat, amiből kiderül, hogy az egyesület közművelődési célú tevékenységet végez, hol a bejegyzett székhelye és határozatával Közművelődési Kerekasztalt kíván létrehozni.
Milyen iratok szükségesek?
Csatolni kell: - az egyesület Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó határozatát
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az eljárás illetékmentes.
Hol intézhetem el?
Jegyző
Ügyintézés határideje
A Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon teszi közzé. A Közművelődési Kerekasztal megalakítását célzó határozatok közzétételtől számított 30 napon belül további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.
A 30 napos határidő lejárta után a jegyző írásban szólítja fel az ezen idő alatt határozatot benyújtó szervezeteket a Közművelődési Kerekasztal megalakítására.
A felszólítást követő 90 napon belül a határozatokat beküldő szervezetek mint alapító tagok kimondják a Közművelődési Kerekasztal megalakulását, meghatározzák a Közművelődési Kerekasztal szervezeti és működési rendjét, megválasztják képviselőiket.
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: A jegyző működése jogszerűségének biztosítására a megyei (fővárosi) kormányhivatalnak lehetősége van törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. Fellebbezés benyújtására nincs lehetőség. Az egyesület törvény erejénél fogva személyi illetékmentességben részesül.
Jogorvoslati lehetőség részletei:
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):
A benyújtási határidő:
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Legfeljebb hány éves időtartamra alakítható Közművelődési Kerekasztal településenként, fővárosi kerületenként?
A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Kerekasztal alakítható.
Milyen célra hozható létre Közművelődési Kerekasztal?
A Közművelődési Kerekasztal elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma.
Ki hozhat létre Közművelődési Kerekasztalt?
A Közművelődési Kerekasztalt azok a közművelődési célú egyesületek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.
Ki lehet tagja Közművelődési Kerekasztalnak?
A Közművelődési Kerekasztalnak tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési civil szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.
Fontosabb fogalmak
Közművelődési Kerekasztal: A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében létrehozott, elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésére, a kulturális érdekérvényesítésre és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolására szolgáló rendszeres és folyamatos helyi fóruma.
Vonatkozó jogszabályok
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 82. §, 83. § (1)-(7) bekezdés;
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:77. §;
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pont;
Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (2) bekezdés;
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 19. § (1) bekezdés
Kulcsszavak
Közművelődés, kerekasztal, érdekképviselet, érdekérvényesítés, helyi fórum, megalakítás, lakosság, kulturális, kultúra.
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.