Összevont engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem

JEGYZ00013

-Az építésügyi hatóságtól összevont engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető,
- ha az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a telek beépítésére vonatkozó telepítési követelmények előzetes tisztázása is szükséges,
- ha az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása is szükséges,
- ha az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a kulturális örökségvédelmi követelmények előzetes tisztázása is szükséges.
Az összevont engedélyezési eljárás két szakaszból áll: első szakasza a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési szakasz, második szakasza az építési engedélyezési szakasz.
Az összevont eljárás megindítására irányuló kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban mellékletként az eljárás megindításakor csak az elvi építési keretengedélyezési szakasz megindításához szükséges mellékleteket kell benyújtani.
Az elvi keretengedély hatálya alatt folytatható az összevont engedélyezési eljárás, az építési engedély iránti kérelemhez előírt építészeti-műszaki dokumentáció benyújtásával.

Ki jogosult az eljárásra?:

Az építtető (kérelmező), az építtető törvényes képviselője vagy meghatalmazottja.

 

Kizáró okok: Az ügyben az ügyfél törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.

A kérelem tartalmazza (elektronikus adathordozón vagy ÉTDR-en keresztül):
1. az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 312/2012. Korm. rendelet 8. melléklet I. rész 1. pont 1.1.3. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a végleges engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
8. az építtető aláírását.

Az összevont engedélyezési eljárás megindításához csak az elvi építési keretengedélyezési szakaszhoz szükséges mellékleteket kell csatolni.

I. Elvi építési keretengedélyezési szakasz
Mellékelni kell az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:
1. a kérelem tartalmától függően a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,
2. ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. melléklete szerinti dokumentációt,
3. Jogszabályban előírt esetekben igazolást arról, hogy
3.1. a települési önkormányzat polgármestere településképi adott, vagy
3.2. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott,
4. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
5. a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó esetekben a kiemelt településképi véleményt.
Mellékelhető az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül, amennyiben az építtető birtokában van:
6. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott, egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata,
7. az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozata.

Az építési engedélyezési szakaszhoz külön kérelmet nem szükséges benyújtani, ebben a szakaszban kérhető az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése is.
Az építési engedélyezési szakasz az építési engedély iránti kérelemhez előírt műszaki tartalmú dokumentáció és mellékletek ÉTDR-be történő feltöltésével kezdődik.

II. Építési engedélyezési szakasz
Mellékelni kell az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:
1. a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklet III. részében meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,
2. ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. melléklete szerinti dokumentációt,
3. Jogszabályban előírt esetekben igazolást arról, hogy
3.1. a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményt adott, vagy
3.2. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott,
4. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
5. a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó esetekben a kiemelt településképi véleményt.
Mellékelhető az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül, amennyiben az építtető birtokában van:
6. az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat az alábbiak meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez
6.1. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben jogerős vagy végleges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
6.2. erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedély,
6.3. termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős vagy végleges hatósági határozat,
6.4. a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye,
7. az előzetes szakhatósági állásfoglalást és a hozzá tartozó a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre,
8. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott, egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata,
9. az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozata.

Az összevont eljárás alapilletéke 10 000 forint, melyen felül
I. az elvi építési keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint,
II. az építési engedélyezési szakasz illetéke
a) új – más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó – egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
b) új – más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó – épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,
g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)–f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint.

 Szakhatóság bevonása esetén a fizetendő illeték/ igazgatási szolgáltatási díj mértéke:

- örökségvédelmi szakhatósági eljárás: 3 000 Ft illeték
- népegészségügyi szakhatósági eljárás: 8 700 Ft igazgatási szolgáltatási díj
- környezetvédelmi, természetvédelmi szakhatósági eljárás: 14 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj
- vízügyi szakhatósági eljárás: 14 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj
- talajvédelmi szakhatósági eljárás: 50 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj
- erdészeti szakhatósági eljárás: 7 500 Ft igazgatási szolgáltatási díj
- légiközlekedési szakhatósági eljárás: 9 000 vagy 26 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj

Az Építésügyi Fizetési Portálon történő fizetésről az eljárásban fizetési bizonylat bemutatása nem szükséges, a hatóságok az ÉTDR felületén értesülnek a befizetésről. Az ügyfél a befizetésről nyomtatható fizetési igazolást tölthet le. Az átutalással megfizetett illeték és igazgatási szolgáltatási díj megfizetését a bankkivonat igazolja.

Elsőfokú építésügyi hatóságok
1) Általános építésügyi hatóság:
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
- a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
- a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építésügyi hatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok), valamint a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.
A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet I. számú mellékletében  meghatározott településekre, a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre, illetve a fővárosi főjegyző esetén a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területre terjed ki.
2) Kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott
járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben,
- a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű
beruházás ügyében,
- azokban az ügyekben, amelyekben az általános építésügyi hatóság székhelye szerinti önkormányzat, annak szerve vagy polgármestere az eljárásban hozott határozattal jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal, vagy ellenérdekű ügyfél,
- műemlék kivételével a jókarbantartási kötelezési eljárással kapcsolatos ügyekben,
- az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabálytalan megkezdésével és végzésével kapcsolatos fennmaradási engedélyezési ügyben, valamint
- műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat,
- a sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg (pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve), ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.

Jogorvoslati lehetőség:

Van lehetőség fellebbezésre:
a) az elvi építési keretengedély megtagadásáról szóló határozat ellen,
b) az építési engedélyezési szakaszban hozott megadó illetve elutasító határozat ellen.

Az elvi építési keretengedély megadása tárgyában hozott végzés csak az építési engedélyezési szakaszban hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezést a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell címezni.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

A fellebbezését az első fokú általános építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi főjegyzőnek, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablakban), vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.

A benyújtási határidő: A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

A fellebbezési illeték mértéke: Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint

Szabad-e az elvi építési keretengedély alapján építési munkálatokat végezni?
Nem, az elvi építési keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít. Építési tevékenységet a végleges építési engedély és az ahhoz tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély hatályának időtartama alatt lehet végezni.

Meddig érvényes az elvi építési keretengedély, annak hatálya meghosszabbítható-e?
Az elvi építési keretengedély a véglegessé válásának napjától számított egy évig hatályos. Az engedély hatályát a hatályának lejárta előtt kérelemre, egy ízben, legfeljebb fél évvel lehet meghosszabbítani, amennyiben a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak.

Meddig érvényes az építési engedély?
Az építési engedély a véglegessé (jogerőssé) válásának napjától számított három évig hatályos. A hatályossága alatt, ha az építési tevékenységet - az építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építménynek használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá kell válnia. Az építési engedély hatályát az építtető kérelmére az építésügyi hatóság a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén meghosszabbítja.

ÉTDR: építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer, elérhető: https://www.e-epites.hu/etdr - ügyfélkapuval lehet belépni
Építtető: a hatósági engedély vagy tudomásulvétel kérelmezője, a lakóépület építésének bejelentője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
Ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.
Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.
Elsőfokú építésügyi hatóság: a járásszékhely önkormányzat jegyzője, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
Szakhatóság: az építésügyi hatósági eljárásban szakkérdésben állásfoglalást adó hatóság, amennyiben ezt törvény vagy kormányrendelet előírja.
Határozat: az ügy érdemében hozott döntés
Végzés: az eljárás során, nem az ügy érdemében hozott egyéb döntés

összevont építési engedélyezési eljárás; elvi építési keretengedély; építési engedély; telepítési követelmények, településkép, kulturális örökségvédelmi követelmények, településképi vélemény, építészeti-műszaki tervtanács véleménye, ÉTDR

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

E-mail: 1818@1818.hu

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858