Összevont engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem
Kódszám
Az ügy rövid leírása
- ha az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a telek beépítésére vonatkozó telepítési követelmények előzetes tisztázása is szükséges,
- ha az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása is szükséges,
- ha az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a kulturális örökségvédelmi követelmények előzetes tisztázása is szükséges.
Az összevont engedélyezési eljárás két szakaszból áll: első szakasza a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési szakasz, második szakasza az építési engedélyezési szakasz.
Az összevont eljárás megindítására irányuló kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban mellékletként az eljárás megindításakor csak az elvi építési keretengedélyezési szakasz megindításához szükséges mellékleteket kell benyújtani.
Az elvi keretengedély hatálya alatt folytatható az összevont engedélyezési eljárás, az építési engedély iránti kérelemhez előírt építészeti-műszaki dokumentáció benyújtásával.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?:
Az építtető (kérelmező), az építtető törvényes képviselője vagy meghatalmazottja.
Kizáró okok: Az ügyben az ügyfél törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.
Milyen adatokat kell megadni?
A kérelem tartalmazza (elektronikus adathordozón
vagy ÉTDR-en keresztül):
1. az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi
számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 312/2012. Korm. rendelet 8.
melléklet I. rész 1. pont 1.1.3. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi
szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és
keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás
megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a végleges
engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki
dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány
példányban,
8. az építtető aláírását.
Milyen iratok szükségesek?
Az összevont engedélyezési eljárás megindításához csak az elvi építési keretengedélyezési szakaszhoz szükséges mellékleteket kell csatolni.
I. Elvi építési keretengedélyezési szakasz
Mellékelni kell az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:
1. a kérelem tartalmától függően a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8.
mellékletében meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,
2. ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll
rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, a 312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet 5. melléklete szerinti dokumentációt,
3. Jogszabályban előírt esetekben igazolást arról, hogy
3.1. a települési önkormányzat polgármestere településképi adott, vagy
3.2. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006.
(XII. 7.) Korm. rendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács
szakmai véleményt adott,
4. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
5. a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének
településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó esetekben a kiemelt
településképi véleményt.
Mellékelhető az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül, amennyiben
az építtető birtokában van:
6. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott,
egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
nyilatkozata,
7. az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó
nyilatkozata.
Az építési engedélyezési szakaszhoz külön
kérelmet nem szükséges benyújtani, ebben a szakaszban kérhető az országos
építési követelményektől való eltérés engedélyezése is.
Az építési engedélyezési szakasz az építési engedély iránti kérelemhez előírt
műszaki tartalmú dokumentáció és mellékletek ÉTDR-be történő feltöltésével
kezdődik.
II. Építési engedélyezési szakasz
Mellékelni kell az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:
1. a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklet III. részében meghatározott
tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,
2. ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll
rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, a 312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet 5. melléklete szerinti dokumentációt,
3. Jogszabályban előírt esetekben igazolást arról, hogy
3.1. a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményt adott,
vagy
3.2. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006.
(XII. 7.) Korm. rendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács
szakmai véleményt adott,
4. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
5. a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép
védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018.
(II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó esetekben a kiemelt településképi
véleményt.
Mellékelhető az elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül, amennyiben
az építtető birtokában van:
6. az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat az alábbiak meglétéről vagy mellékelheti
azokat a kérelemhez
6.1. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben
meghatározott esetekben jogerős vagy végleges környezetvédelmi, illetve
egységes környezethasználati engedély, illetve az előzetes vizsgálati eljárást
lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az
összes szakaszra együttesen,
6.2. erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedély,
6.3. termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú
hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős vagy végleges hatósági
határozat,
6.4. a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi
hatóság engedélye,
7. az előzetes szakhatósági állásfoglalást és a hozzá tartozó a szakhatóság
által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha az nem az ÉTDR
igénybevételével került beszerzésre,
8. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott,
egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
nyilatkozata,
9. az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó
nyilatkozata.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az összevont eljárás alapilletéke 10 000
forint, melyen felül
I. az elvi építési keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint,
II. az építési engedélyezési szakasz illetéke
a) új – más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó – egylakásos lakóépület
építése esetén 20 000 forint,
b) új – más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó – épület építése esetén
lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000
forint,
bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként
100 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető,
akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban
kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása,
korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez
vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása,
felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően
alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint,
ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de
legfeljebb 3 000 000 forint,
g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési
engedélyezés az a)–f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint.
Szakhatóság bevonása esetén a fizetendő illeték/ igazgatási szolgáltatási díj mértéke:
- örökségvédelmi szakhatósági eljárás: 3 000 Ft illeték
- népegészségügyi szakhatósági eljárás: 8 700 Ft igazgatási szolgáltatási díj
- környezetvédelmi, természetvédelmi szakhatósági eljárás: 14 000 Ft igazgatási
szolgáltatási díj
- vízügyi szakhatósági eljárás: 14 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj
- talajvédelmi szakhatósági eljárás: 50 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj
- erdészeti szakhatósági eljárás: 7 500 Ft igazgatási szolgáltatási díj
- légiközlekedési szakhatósági eljárás: 9 000 vagy 26 000 Ft igazgatási
szolgáltatási díj
Az Építésügyi Fizetési Portálon történő fizetésről az eljárásban fizetési bizonylat bemutatása nem szükséges, a hatóságok az ÉTDR felületén értesülnek a befizetésről. Az ügyfél a befizetésről nyomtatható fizetési igazolást tölthet le. Az átutalással megfizetett illeték és igazgatási szolgáltatási díj megfizetését a bankkivonat igazolja.
Hol intézhetem el?
Elsőfokú építésügyi hatóságok
1) Általános építésügyi hatóság:
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
- a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
- a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a
fővárosi főjegyző,
mindazon építésügyi hatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal
másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos
építésügyi hatóságok), valamint a helyi építészeti értékvédelem alá vont
építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület
tekintetében a fővárosi főjegyző az általános építésügy hatósági feladataikon
túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.
A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője
esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi
kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet I. számú
mellékletében meghatározott
településekre, a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi
kerületre, illetve a fővárosi főjegyző esetén a Fővárosi Önkormányzat által
közvetlenül igazgatott területre terjed ki.
2) Kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006.
(XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott
járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt
jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben,
- a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra
kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági
feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések
megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok
helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti
vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó
építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti
vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű
kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen
környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű
beruházás ügyében,
- azokban az ügyekben, amelyekben az általános építésügyi hatóság székhelye
szerinti önkormányzat, annak szerve vagy polgármestere az eljárásban hozott
határozattal jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával
összefüggő kötelezettséget vállal, vagy ellenérdekű ügyfél,
- műemlék kivételével a jókarbantartási kötelezési eljárással kapcsolatos
ügyekben,
- az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabálytalan
megkezdésével és végzésével kapcsolatos fennmaradási engedélyezési ügyben,
valamint
- műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és
építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi)
hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat,
- a sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó
hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály
határozza meg (pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi
hatóság kijelölve), ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és
építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi
kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.
Ügyintézés határideje
Összevont engedélyezési eljárás
I. elvi építési keretengedélyezési szakaszának ügyintézési határideje 25 nap,
amennyiben az eljárásban szakhatóságot kell megkeresni 35 nap,
II. építési engedélyezési szakaszának ügyintézési határideje 25 nap, amennyiben
az eljárásban szakhatóságot kell megkeresni 35 nap,
kivéve
a) a 400 m2 -nél nagyobb bruttó alapterületű az 1997. évi LXXVIII. törvény 57/B.
§-a szerinti kereskedelmi építmények engedélyezési eljárását, amelyben az
ügyintézési határidő 75 nap,
b) az ipari rendeltetésű vagy mezőgazdasági tevékenység végzésére szolgáló
épület engedélyezési eljárását, amelyben az ügyintézési határidő 20 nap, ha az
építésügyi hatóság nem vizsgál kormányrendeletben meghatározott szakkérdést,
vagy az eljárásba szakhatóság bevonására nem kerül sor.
Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázata szerint 15 vagy 21 nap, a 400 m2 -nél nagyobb bruttó alapterületű az 1997. évi LXXVIII. törvény 57/B. §-a szerinti kereskedelmi építmények engedélyezési eljárásában az országos illetékességű Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Kormányhivatal vezetőjének 60 nap.
Az ügyintézési határidőbe nem számít bea) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és
b) - ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye - az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének
időtartama.
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség:
Van lehetőség fellebbezésre:
a) az elvi építési keretengedély megtagadásáról szóló határozat ellen,
b) az építési engedélyezési szakaszban hozott megadó illetve elutasító
határozat ellen.
Az elvi építési keretengedély megadása tárgyában hozott végzés csak az építési engedélyezési szakaszban hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati kérelemben támadható.
Jogorvoslati lehetőség részletei:
Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan,
tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből
közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezést a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell címezni.
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):
A fellebbezését az első fokú általános építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi főjegyzőnek, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablakban), vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.
A benyújtási határidő: A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezési illeték mértéke: Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Szabad-e az elvi építési keretengedély alapján
építési munkálatokat végezni?
Nem, az elvi építési keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít.
Építési tevékenységet a végleges építési engedély és az ahhoz tartozó,
engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentáció
birtokában és annak megfelelően, az engedély hatályának időtartama alatt lehet
végezni.
Meddig érvényes az elvi építési keretengedély,
annak hatálya meghosszabbítható-e?
Az elvi építési keretengedély a véglegessé válásának napjától számított egy
évig hatályos. Az engedély hatályát a hatályának lejárta előtt kérelemre, egy
ízben, legfeljebb fél évvel lehet meghosszabbítani, amennyiben a jogszabályban
foglalt feltételek fennállnak.
Meddig érvényes az építési engedély?
Az építési engedély a véglegessé (jogerőssé) válásának napjától számított három
évig hatályos. A hatályossága alatt, ha az építési tevékenységet - az építési
napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység
megkezdésétől számított öt éven belül az építménynek használatbavételi engedély
megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá kell válnia. Az
építési engedély hatályát az építtető kérelmére az építésügyi hatóság a
jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén meghosszabbítja.
Fontosabb fogalmak
ÉTDR: építésügyi hatósági engedélyezési
eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer, elérhető:
https://www.e-epites.hu/etdr - ügyfélkapuval lehet belépni
Építtető: a hatósági engedély vagy tudomásulvétel kérelmezője, a lakóépület
építésének bejelentője, az építési beruházás megvalósításához szükséges
hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység
megrendelője vagy folytatója.
Ügyfél: az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek)
jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a
hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági
ellenőrzés alá vontak.
Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése,
átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése,
karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett
építési-szerelési vagy bontási munka végzése.
Elsőfokú építésügyi hatóság: a járásszékhely önkormányzat jegyzője, a fővárosi
kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül
igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
Szakhatóság: az építésügyi hatósági eljárásban szakkérdésben állásfoglalást adó
hatóság, amennyiben ezt törvény vagy kormányrendelet előírja.
Határozat: az ügy érdemében hozott döntés
Végzés: az eljárás során, nem az ügy érdemében hozott egyéb döntés
Vonatkozó jogszabályok
az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény 10-11. §, 13. §, 14. §, 16. § (1) bekezdés, 35-38. §,
43-44. §, 50. §, 55-57. §, 62. §, 68-70. §, 78. §, 80. §, 82. §, 85-89.§,
111-113. §, 116. §, 118. §, 119. §, 121. §;
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 16/A. § (1) bekezdés;
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015. évi CCXXII. törvény;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdés, 73. § (4a)
bekezdés, Melléklet XV. fejezet I. pont 3. alpont, III. pont;
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény 34. § (2) bekezdés b) pont, 34. § (4) bekezdés, 35. § (5) bekezdés 37.
§, 53/A.-53/B. §; 53/D. § (2) bekezdés, 53/E. § (2) bekezdés, 53/F. § (1)-(2)
bekezdés, 53/G. § (2) bekezdés, 53/H.-53/I. §, 57/B-57/E. §
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §;
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési
feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(7) bekezdés és
(9) bekezdés, 1. melléklet I., II és III. rész;
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,
valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm.
rendelet 2. §, 7-15. §, 17-20. §, 23-28. § 36. §, 72. §, 3., 5., és 8.
melléklet
az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok
kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1-2. §, 1. melléklet 4.
cím alatti táblázat 16-40. sorok;
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm.
rendelet;
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos
Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. § (1)
bekezdés k) pontja, 2. § 3. pont g) pontja, 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés,
6. § (1) bekezdés;
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról,valamint a járási (fővárosi kerületi)
hivatalokról 66/2015 (III. 30) Korm. rendelet 1. melléklet;
a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §, 7.
melléklet;
az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes
szabályairól szóló 44/2004. PM rendelet 4. § (3) bekezdés;
az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok
kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 1.
melléklet 4. pont 16-40. sor
a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14/C-D. §, 7.
melléklet 1.95.2. pont
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási
eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló
1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. §, 1. melléklet XI.19. pont, 2. melléklet
a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási
szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 4. §, 6. melléklet
2.1 pont, 7. melléklet
a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 4. §, 2. melléklet 12. sor, 3. melléklet
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok
mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási
szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet
2. §, 1. melléklet 12.3.2. pont, 15.7.1. pont, 2. melléklet
a légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI.
20.) GKM rendelet 1. §, Melléklet V. fejezet 212. sor;
Kulcsszavak
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Elérhetőségeink:
Tel: 1818
E-mail: 1818@1818.hu
Chat: Chat indítása
Külföldről: +36 (1) 550-1858