Országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem
Kódszám
JEGYZ00023
Az ügy rövid leírása
Az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) IV.
fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás tervezése esetén az
országos építési követelményektől való eltérés engedélyezésére az OTÉK 111. §
(4) bekezdésében foglaltak tekintetében - figyelemmel a természeti erőforrások
fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó követelményekre - az építésügyi
hatóságtól engedély kérhető.
Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni
a) önálló kérelemként,
b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt,
c) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy
d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban.
Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni
a) önálló kérelemként,
b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt,
c) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy
d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: Építtető (kérelmező), az építtető törvényes
képviselője vagy meghatalmazottja.
Kizáró okok: Az ügyben az ügyfél törvényes képviselője vagy
az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is
eljárhat.
Milyen adatokat kell megadni?
A kérelem tartalmazza (elektronikus adathordozón
vagy az ÉTDR-en keresztül):
1. az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 8. melléklet I. rész 1. pont 1.1.3. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozat ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a végleges engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
8. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
9. az építtető aláírását.
1. az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 8. melléklet I. rész 1. pont 1.1.3. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozat ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a végleges engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
8. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
9. az építtető aláírását.
Milyen iratok szükségesek?
Mellékelni kell (elektronikus adathordozón vagy
az ÉTDR-en keresztül):
1. a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. mellékletben meghatározott azon építészeti-műszaki dokumentáció részeket, amelyeket az eltérés műszaki tartalma érint,
2. a műszaki leírásban az eltérés műszaki szükségességének bemutatását,
3. ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti dokumentációt.
Mellékelhető (elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül):
1. előzetes szakhatósági állásfoglalás és a hozzá tartozó a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció,
2. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott, és az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata,
3. az ügyben érintett ügyfeleknek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozata.
1. a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. mellékletben meghatározott azon építészeti-műszaki dokumentáció részeket, amelyeket az eltérés műszaki tartalma érint,
2. a műszaki leírásban az eltérés műszaki szükségességének bemutatását,
3. ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti dokumentációt.
Mellékelhető (elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül):
1. előzetes szakhatósági állásfoglalás és a hozzá tartozó a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció,
2. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott, és az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata,
3. az ügyben érintett ügyfeleknek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozata.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az építésügyi hatósági eljárás illetéke az
építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban
meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000
forint.
Hol intézhetem el?
Elsőfokú építésügyi hatóságok
1) Általános építésügyi hatóság:
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
- a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
- a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építésügyi hatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok), valamint a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.
A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet I. számú mellékletében meghatározott településekre, a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre, illetve a fővárosi főjegyző esetén a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területre terjed ki.
2) Kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott
járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben,
- a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű
beruházás ügyében,
- azokban az ügyekben, amelyekben az általános építésügyi hatóság székhelye szerinti önkormányzat, annak szerve vagy polgármestere az eljárásban hozott határozattal jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal, vagy ellenérdekű ügyfél,
- műemlék kivételével a jókarbantartási kötelezési eljárással kapcsolatos ügyekben,
- az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabálytalan megkezdésével és végzésével kapcsolatos fennmaradási engedélyezési ügyben, valamint
- műemlékekkel kapcsolatos elsfokú elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat,
- a sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg (pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve), ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.
1) Általános építésügyi hatóság:
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
- a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
- a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építésügyi hatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok), valamint a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.
A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet I. számú mellékletében meghatározott településekre, a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre, illetve a fővárosi főjegyző esetén a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területre terjed ki.
2) Kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott
járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben,
- a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű
beruházás ügyében,
- azokban az ügyekben, amelyekben az általános építésügyi hatóság székhelye szerinti önkormányzat, annak szerve vagy polgármestere az eljárásban hozott határozattal jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal, vagy ellenérdekű ügyfél,
- műemlék kivételével a jókarbantartási kötelezési eljárással kapcsolatos ügyekben,
- az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabálytalan megkezdésével és végzésével kapcsolatos fennmaradási engedélyezési ügyben, valamint
- műemlékekkel kapcsolatos elsfokú elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat,
- a sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg (pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve), ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.
Ügyintézés határideje
Az építésügyi hatóságnak a határozatot, az
eljárást megszüntető végzést az eljárás megindulásától számított 25 napon belül
kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ha az eljárás során
szakhatóságot kell megkeresni, az ügyintézési határidő 35 nap.
Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § szerint 15 nap, ha az 1. melléklet eltérően nem rendelkezik.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének időtartama.
Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § szerint 15 nap, ha az 1. melléklet eltérően nem rendelkezik.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének időtartama.
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre.
Jogorvoslati lehetőség részletei: A fellebbezést a másodfokú építésügyi hatósági
feladatokat ellátó illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell címezni.
A fellebbezését az első fokú általános
építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes járásszékhely települési
önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez,
vagy a fővárosi főjegyzőnek, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási
(fővárosi kerületi) hivatalához, az integrált ügyfélszolgálaton
(kormányablakban), vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet
előterjeszteni.
Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető
fellebbezés illetéke 30 000 forint.
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezést a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell címezni.
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A fellebbezését az első fokú általános építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi főjegyzőnek, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablakban), vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.
A benyújtási határidő: A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezési illeték mértéke: Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint.
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Meddig hatályos az engedély?
Az önállóan előterjesztett kérelemben hozott végleges (jogerős) eltérési engedély egy évig hatályos és a hatálya nem hosszabbítható meg. A végleges (jogerős) döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.
https://e-epites.hu/gyik
Az önállóan előterjesztett kérelemben hozott végleges (jogerős) eltérési engedély egy évig hatályos és a hatálya nem hosszabbítható meg. A végleges (jogerős) döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.
https://e-epites.hu/gyik
Fontosabb fogalmak
ÉTDR: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást
támogató elektronikus dokumentációs rendszer
Építtető: a hatósági engedély vagy tudomásulvétel és az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
Több építtető esetén az építtetők Ákr. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben.
Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása , elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.
Építtető: a hatósági engedély vagy tudomásulvétel és az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
Több építtető esetén az építtetők Ákr. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben.
Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása , elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.
Vonatkozó jogszabályok
az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény 11.§, 13.§, 14. §, 16.§, 35-38. §, 50.§, 55-57. §, 62. §,
68-70. §, 78. §, 80.§, 111-113. §, 116.§, 118.§, 119. §, 121. §
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 31. § (8) bekezdés, 67. § (1) és (6) bekezdés, 73. § (4a) bekezdés, Melléklet XV. fejezet I. pont 6. alpont, III. pont
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 31. § (8) bekezdés, 67. § (1) és (6) bekezdés, 73. § (4a) bekezdés, Melléklet XV. fejezet I. pont 6. alpont, III. pont
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 16/A. § (1) bekezdés
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont, 34. § (2) bekezdés, 53/A. §, 53/C. § (1) bekezdés
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(7) bekezdés, 1. melléklet I. és II. rész
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §, 4. §, 6. §, 7. § , 8. § (1), (3) és (5) bekezdés, 10. § (5) bekezdés, 12. § (4) bekezdés, 14/A. §, 15. § (2) bekezdés, 36-38. §, 53. § (2) bekezdés, 70-71. §, 72. §, 5. és 8. melléklet
az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet 4. cím alatti táblázat 16-40. sorok
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 3. pont g) pontja , 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról,valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 66/2015 (III. 30) Korm. rendelet 1. melléklet
a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §, 7. melléklet 1.95.6. pont
az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. PM rendelet 4. § (3) bekezdés
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont, 34. § (2) bekezdés, 53/A. §, 53/C. § (1) bekezdés
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(7) bekezdés, 1. melléklet I. és II. rész
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §, 4. §, 6. §, 7. § , 8. § (1), (3) és (5) bekezdés, 10. § (5) bekezdés, 12. § (4) bekezdés, 14/A. §, 15. § (2) bekezdés, 36-38. §, 53. § (2) bekezdés, 70-71. §, 72. §, 5. és 8. melléklet
az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet 4. cím alatti táblázat 16-40. sorok
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 3. pont g) pontja , 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról,valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 66/2015 (III. 30) Korm. rendelet 1. melléklet
a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §, 7. melléklet 1.95.6. pont
az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. PM rendelet 4. § (3) bekezdés
Kulcsszavak
általános építésügyi hatóság, EFER, építtető, ÉTDR, kiemelt építésügyi hatóság, OTÉK
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Elérhetőségeink:
Tel: 1818
E-mail: 1818@1818.hu
Chat: Chat indítása
Külföldről: +36 (1) 550-1858