Szénhidrogén szállítóvezeték használatba vételének engedélyezése iránti kérelem
Kódszám
MABFH00025
Az ügy rövid leírása
Építésügyi engedélyezési eljárás. A szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek, illetve föld alatti gáztároló létesítményeinek létesítése, használatbavétele a bányafelügyelet engedélyéhez kötött.
Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az építési engedély szerinti egyes megvalósulási szakaszokban megépített sajátos építményekre vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas sajátos építményrészekre önállóan is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.
Földgázszállító-, elosztóvezetéket, föld alatti gáztárolót a külön törvény alapján engedéllyel rendelkező szállítói, elosztói, tárolói engedélyes üzemeltethet. A bányafelügyelet a szállítóvezeték használatba vételét engedélyező határozatában megállapítja a vezeték biztonsági övezetét, és határidő tűzésével rendelkezik a szolgalom alapításáról.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: 1. Csak a kérelem tárgyát képező szállítóvezeték létesítésére (megépítésére) bányafelügyeleti engedéllyel rendelkező személy, aki
Kizáró okok: a.) Kőolaj, kőolajtermék, továbbá - a földgáz kivételével - az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetéke esetén a tárgyi szállítóvezeték létesítésére, üzembentartására adott koncesszió jogosultja
Milyen adatokat kell megadni?
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma. 2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése. 3. A használatbavétellel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete. 4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása. 5. Az építési engedély száma, kelte. 6. A benyújtott mellékletek felsorolása. 7. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.
Milyen iratok szükségesek?
A használatbavételi engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a) ha rendelkezésre áll, a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását a hozzá tartozó, záradékolt műszaki dokumentációval együtt. A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell továbbá: a) az üzemeltető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, b) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; robbanóanyag-raktár esetében a tárolható robbantóanyag mennyiségét, továbbá – szükség szerint – javaslatot az üzemeltetés különös feltételeire, c) építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját, d) a tervezett építési munkának műszaki tervdokumentációját 2 példányban, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, e) szükség szerint a sajátos építmény rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát és biztonságos használhatóságát igazoló szakvéleményeket, vizsgálati és mérési bizonylatokat, f) jelentést az esetleges próbaüzem tapasztalatairól, g) vezetékjog és használati jog alapítása esetén annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés kezdeményezését igazoló dokumentumot, h) földgáz-célvezeték, valamint egyéb gázok és gáztermékek vezetékei esetében a vezeték üzemeltetőjének a használatba vételhez történő hozzájáruló nyilatkozatát és i) a szénhidrogén-szállítóvezeték, továbbá a földgáz-elosztó és célvezeték esetében - a nagynyomású szénhidrogén-vezeték kivételével - az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető igazolását a geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és szakági nyilvántartásba vételéről. Ha az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető megegyezik a használatbavételi engedély kérelmezőjével, akkor a használatbavételi engedély iránti kérelemhez az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető nyilatkozatát kell mellékelni az i) pontjában foglaltak megtörténtéről.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az eljárásért az ügyet indító kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértéke szénhidrogén szállítóvezeték megkezdett km-enként 23.000.- Ft. Felügyeleti díjat fizető bányavállalkozónak, illetve engedélyesnek a tárgyévben befizetendő felügyeleti díjból - a tárgyévre megállapított felügyeleti díj fizetési kötelezettség mértékéig - visszajár a tárgyévet megelőző évben az általa a bányafelügyelet eljárásaiért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjak összege.
Hol intézhetem el?
A kérelem elbírálására a területileg illetékes kormányhivatalok rendelkeznek hatáskörrel. Jogszabály hatáskörrel és illetékességgel első fokon a Baranya Megyei Kormányhivatalt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt, a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Veszprém Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.
Ügyintézés határideje
21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfeljebb 8 napon belül)
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Igen, van lehetőség fellebbezésre.
Jogorvoslati lehetőség részletei: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Az eljáró kormányhivatal
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): 15 nap
A benyújtási határidő: Az eljárásért az ügyet indító kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértéke az alap eljárás igazgatási szolgálatási díjának 50 % -a, azaz a kőolaj-, kőolajtermék- és gázszállító-vezeték megkezdett km-enként 11.500.- Ft. Kód: B0280H
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Jelenleg nem áll rendelkezésre ilyen anyag. Egy lehetséges kidolgozás:
1. Kérdés: Ki tarthatja üzemben a földgáz szállítóvezetéket? Válasz: A szállítási rendszerüzemeltető.
2. Kérdés: Ki adja ki a redszerüzemeltetési engedélyt? Válasz. A 2008. évi XL. törvény (Get.) alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
3. Kérdés: Hogyan kell beadni a kérelmet és mi legyen benne? Válasz: az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet tartalmazza a tételes szabályozást
Fontosabb fogalmak
Szénhidrogén-szállítóvezeték (távvezeték): tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz-előkészítő üzem, kőolaj-finomító, gázfeldolgozó üzem), indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja. A szállítóvezeték alkotórészei: - indító- és átadóállomás, - a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés, - a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig. A bányavállalkozó tulajdonában lévő távadat-átviteli eszközök a szállítóvezeték tartozékai.
Egyéb gázok és gáztermékek vezetéke: tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy gázterméket a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (előkészítő üzem, feldolgozóüzem), indító állomásától, vagy az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, az együttműködő földgáz rendszerhez történő csatlakozási pontig, vagy az országhatárig szállítja. A vezetékek alkotórészei: - indító- és átadóállomás, - a vezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés, - a vezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.
Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma)
Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények amelyek létesítésekor – az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
Szállítási rendszerüzemeltető: a földgázszállítást, a szállítóvezetékek üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését végző engedélyes.
Vonatkozó jogszabályok
1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja; 5. § (1) bekezdés e) pont; 19. § (1) bekezdés, 22/A. § (12) bekezdés, 24. § (1)-(4) bekezdés, 31. §, 43. § (9b) és (9c) bekezdés, 49. § 4. pont b) alpontja, 22. pont, 39. pont, 2. A bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. § (1)-(2) bekezdés 3. a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról
szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 3. § (1)-(6) bekezdés, 11. § (1) bekezdés, 1. és 2. melléklet 4. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés c pontja, 33. § (1) bekezdés, 34. § (3) bekezdés, 35. § (1) bekezdés, 36. § (1)-(2) bekezdés), 40. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 116. §; 5.A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárásokról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 1. § (1) bekezdés, 2. § és a 2. számú melléklet B/26 eljárás (Kódszám: B0280H), 6. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, 10. § (2) bekezdés és az 1. számú és 2. számú melléklet 7. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) a.) és 1. melléklet, 4. § c) pont, 5. § (1)-(2) bekezdés, 6. §, 7. § (1)-(2), 8. §, 4. melléklet , 11. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés, 20. § 8. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 53a pontja 9. A földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés 10. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont, 8. pont, 18. pont; 11. A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 12. A termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX.törvény 14.§ 13. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 78. § (2) bekezdés, 14. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdés e) pont 15. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17. ) Korm. rendelet 30. § és 31. §
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
