A Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata előírásai alól egyedi felmentés engedélyezése iránti kérelem
Kódszám
MABFH00091
Az ügy rövid leírása
A 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet előírásai alól – egyenértékű biztonsági szintet eredményező műszaki megoldás esetén – egyedi eltérést az illetékes Kormányhivatal engedélyezhet. Egyedi felmentés esetén a jogszabályban előírt követelmény nem teljesíthető, ezért helyette a kérelemző a biztonság teljes körű és mértékű fenntartása érdekében egyenértékű műszaki megoldás és intézkedés mellett egyedi felmentést kér a Biztonsági Szabályzat szövegében előírtak teljesítése alól.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: szállítóvezetéket tervező, építtető, kivitelező, üzemeltető, a szállítóvezeték karbantartását, átalakítását, felújítását és felhagyását, elbontását végző, a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (5) bekezdésében meghatározott vállalkozó
Kizáró okok: nincs ilyen
Milyen adatokat kell megadni?
A kérelemben az alábbiakat kell szerepeltetni: a) szállítóvezetéki engedélyes megnevezése, címe, b) egyedi eltéréssel érintett létesítmény, tevékenység megnevezése, amelyre vonatkozóan a biztonsági szabályzat alól történő általános eltérést kéri, c) a biztonsági szabályzat megnevezése és annak előírása, amelyre vonatkozóan az általános eltérést kéri, d) a biztonsági szabályzat nevezett előírása alól milyen eltérést kér, e) az általános eltérés iránti kérelem részletes indokolása, kitérve arra, hogy miért nem tudja teljes mértékben betartani a biztonsági szabályzat megnevezett előírását, f) az eltérés megadása esetén milyen biztonsági intézkedéseket tesz, amelyek helyettesíthetik a szabályzattól való eltérést, g) indokolását az eltérést kiváltó biztonsági intézkedések megfelelőségére vonatkozóan.
Milyen iratok szükségesek?
nincs ilyen adat
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
30.000,- Ft
Hol intézhetem el?
A kérelem befogadására az illetékes megyei kormányhivatalok rendelkeznek első fokon hatáskörrel. Jogszabály hatáskörrel és illetékességgel első fokon a Baranya Megyei Kormányhivatalt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt, a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Veszprém Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.
Ügyintézés határideje
21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfeljebb 8 napon belül)
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: fellebbezés
Jogorvoslati lehetőség részletei: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, 1145 Budapest, Columbus utca 17-23.
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): a döntést hozó illetékes kormányhivatal
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): közléstől számított 15 nap
A benyújtási határidő: 15.000,- Ft
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Kérdés: A jogszabályban megállapított biztonsági szabályzat előírása alól egyedi eltérést mikor lehet kérni? Válasz: Amikor egy munkaterületre vagy a szabályzat egy előírására vonatkozik a kérelem. Az eltérést azért igényli a kérelmező, mert valamely állapot, vagy jogi helyzet miatt nem teljesülhet teljes mértékben a szabályzat előírása, de olyan műszaki megoldást dolgoz ki a kérelmező, amellyel az eltérés során is teljesül az elvárt biztonsági szint. A felmentés azt jelenti, hogy meghatározott feltételek mellett nem a biztonsági szabályzat előírását kell végrehajtani a kérelmezőnek, így a szükséges biztonságot más intézkedésével biztosítja. Kérdés: Ha nem biztonsági szabályzat előírásától, hanem egyéb jogszabályban előírtaktól szeretnék eltérni, kaphatok-e eltérési engedélyt? Válasz: Nem adható sem általános sem egyedi eltérés, de még felmentés sem, mert csak biztonsági szabályzat előírására vonatkozhatnak az előbbiek. Kérdés: Mi a különbség az eltérés és felmentés között? Válasz: A felmentés esetén nem kell végrehajtani azt a jogszabályi biztonsági előírást, amely alól a felmentést megkapta a kormányhivataltól a kérelmező, míg az eltérés esetén a biztonsági szabályzat előírását nem teljes mértékben hajtja végre, de egyenértékű biztonsági szintet eredményező műszaki megoldással köteles a kérelmező az eltérést pótolni. Kérdés: Mi a különbség az egyedi és az általános eltérés vagy felmentés között? Válasz: Az eltérés és felmentés közti különbséget a fenti válasz tisztázta. Az általánosság és egyediség közötti különbség abból adódik, hogy az egyediség esetén a szabályzat egy adott előírására kérnek felmentést vagy eltérést, míg az általánosság különböző munkaterületre és több szabályzati előírásra is vonatkozhat a kérelem. Kérdés: A biztonsági szabályzat helyett a Szakági Műszaki Követelményben megfogalmazottak is betarthatók? Válasz: A biztonsági szabályzat előírását kell betartani, mert a Szakági Műszaki Követelmény nem lehet ellentétes a szabályzat előírásával. A Szakági Műszaki Követelmény a szabályzat követelményeit, az egészségvédelem magas szintjén kielégítő, valamint a műszaki tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásokat tartalmazza, de a szabályzat előírását kell betartani. Kérdés: A szállítóvezetékek lefúvatására szolgáló fáklya biztonsági övezetének és a szállítóvezeték biztonsági övezetének csökkentésére egyedi vagy általános eltérést vagy felmentést kell kérni? Válasz: Egyedi esetként kell vizsgálni a biztonsági övezet csökkentésének kérelmét, ezért egyedi kérelmet kell előterjeszteni. Attól függően, hogy a szabályzat egy vagy több előírása alól szükséges a szabályzat előírásának kiváltása vagy bizonyos részének helyettesítése, kiegészítése, lehet felmentésről vagy eltérésről beszélni.
Fontosabb fogalmak
Robbanásvédelmi dokumentáció: A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III.11.) FMM-ESZCSM együttes rendelet előírásainak megfelelően a) a várható veszélyek azonosítását; b) a veszélyeztetettség és annak mértékének a meghatározását, a következő szempontok figyelembevételével: • veszélyeztetettek azonosítása, munkakörönként; • kockázatok minőségi és mennyiségi értékelése • A robbanóképes légtér kialakulásának és fennmaradásának valószínűsége, illetve annak időtartama; • gyújtó források elemzése, robbanóképes légtérben a gyújtóhatás bekövetkezésének valószínűsége, ideértve az elektrosztatikus kisüléseket is; • berendezések, az alkalmazott anyagok, eljárások és ezek lehetséges kölcsönhatása; • a robbanás bekövetkezése esetén a várható hatások mértéke, • a 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerinti zónakijelölése és a kockázatok csökkentésére vonatkozó javaslatok kidolgozására robbanásvédelmi dokumentációt kell elkészíteni. Műszaki tömörség: műszakilag tömör a berendezés (berendezésrész), ha az erre alkalmas eszközzel (pl. habképző anyaggal, szivárgásvizsgálóval vagy mérőkészülékkel) végzett tömörségpróba vagy tömörség-felülvizsgálat, illetőleg ellenőrzés során tömítetlenség nem mutatható ki. Szilárdsági (hidraulikus) nyomáspróba: általában vízzel vagy indokolt esetben gázzal meghatározott nyomásértéken végrehajtott vizsgálat. Tömörségi nyomáspróba: az üzemi töltetnél kisebb belső súrlódású közeggel a maximális üzemi nyomás értékén végrehajtott vizsgálat (nyomáspróba), amelynek célja a maximális üzemi nyomáson való tömörség igazolása. Időtartama legalább a tömörség ellenőrzésének időtartama, amely során a rendszer védelmét szolgáló túlnyomás-határoló beállítási nyomásértéke nem kerül a tömörségi nyomáspróba nyomásértéke alá. Tömörségi vizsgálat: az üzemi nyomáson végrehajtott tömörségi ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a berendezés az adott nyomáson tömör. Robbanásveszélyes zóna: (Zóna „0”, Zóna „1”, Zóna „2”) a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló rendelet szerint meghatározott munkatér. A létesítmények villamos berendezéseinek tervezésénél meg kell határozni a robbanásveszélyes térségek zónabesorolásait, és a tervezést úgy kell elvégezni, hogy a berendezések elhelyezése és a védelmi módok feleljenek meg a tűzvédelem, a robbanásmegelőzés és -védelem adott térségben előírt követelményeinek.
Vonatkozó jogszabályok
Hatáskör: A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdés, Illetékesség: a Magyar Bányászati és
Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 3. § (1)-(6) bekezdés, 11-12. § , 1.-4.
melléklet Ügyre vonatkozó eljárási jogszabályok: A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről szóló 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet melléklet, A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (1)-(3) bekezdés, 44. § (1) bekezdés, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §, Ügyintézési határidő: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény 33. § (1) bekezdés, Eljárási illeték: A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 1. melléklet 1. sz. táblázat 50. pont, Jogorvoslat: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. §, 99. § (1) bekezdés,
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
