Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a 2022. december 22. és 2023. január 6. közötti

igazgatási szünet időszakában a kormányablakok és az okmányirodák többsége zárva tart.

A fenti időszakban országszerte 60 kijelölt kormányablak és a Központi Okmányiroda

tart nyitva.

AZ IGAZGATÁSI SZÜNETBEN NYITVA TARTÓ KORMÁNYABLAKOK LISTÁJA 

Minden kedves Ügyfelünknek áldott karácsonyt és boldog újévet kívánunk!

Birtokvédelmi eljárás lefolytatása iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00501

Az ügy rövid leírása

A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).

A birtokos a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.

A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15, tolmács igénybevétele esetén 30 napon belül folytatja le.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.

A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.


A keresetlevélnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát, valamint
b) az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.

A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.


Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.
Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni.
A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvben (2013. évi V. törvény) meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?:

Az ügyindításra jogosult a birtokos, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.

Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

 

A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás  megszüntetését, ezt követően csak polgári peres eljárásban (birtokper) érvényesítheti igényét.

Kizáró okok: A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A jegyző nem vehet részt annak a birtokvédelmi ügynek az elintézésében sem, amelyben az illetékességi területén működő helyi önkormányzat, a képviselő-testület vagy annak szerve az ügy érintettje. A birtokvédelmi eljárásban továbbá nem vehet részt az a jegyző, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

Milyen adatokat kell megadni?

A birtokvédelmi eljárás megindításához szükséges kérelem tartalmazza:

a) a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,
b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (ellenérdekű fél),
c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,
f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.

A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A birtokvédelmi eljárás megindítása illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Jegyző

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő 15 nap, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé 30 nap.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség:

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a határozat megváltoztatása – polgári perben – a bíróságtól kérhető.

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. A keresetlevélnek – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell

a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát, valamint

b) az arra történő utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.

A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti. Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet nem a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételét.

A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság soron kívül határoz, szükség esetén a feleket meghallgatja. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzését haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

Ha a birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja, ellenkező esetben a birtokvédelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja.

Ha a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja, a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek tekintetében akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében terjeszt elő keresetet.

A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani.

A per megindítása esetén illetékfizetési kötelezettség áll fenn, ez ugyanakkor nem fellebbezési, hanem eljárási illeték. A polgári peres eljárásban az illetékszámítás alapja a per tárgyának – az eljárás megindításakor fennálló – értéke (például kártérítési igény esetén annak összege).

Ha a per tárgyának az értéke nem állapítható meg (például azért mert az igény nem pénzben kifejezhető összeg), az illeték számításának alapja a járásbíróság előtt 350 000 forint.

Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti (például eredeti birtokállapot helyreállítása és kártérítés), az eljárás tárgya értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.

Az előbbiek szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint.

 

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

A benyújtási határidő:

A fellebbezési illeték mértéke:

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Ki jogosult a birtokvédelemre?
A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.

Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.

Kivel szemben illeti meg a birtokost a birtokvédelem?
A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.
A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

Hogyan kérhető a birtokvédelem?
A birtokvédelem két útját szabályozza a Polgári Törvénykönyv, ezek egymást nem zárják ki.
Birtokperben a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
Jegyzői birtokvédelmi eljárás egy éven belül kezdeményezhető, a jegyző a tényleges birtoklási helyzet alapján hoz döntést.
A jegyzői birtokvédelmi eljárás kizárólag kérelemre indítható.

Milyen költsége van az eljárásnak?
Az eljárás illetékmentzes, azonban annak lefolytatásával kapcsolatban az alábbi költségek felmerülhetnek:

a) a tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége,

b) a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege,

c) az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,

d) az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,

e) jogszabályban meghatározott, az a)-d) pont alá nem tartozó eljárási költség.

 

A jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi

a) a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt,

b) birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt.



Mire kell figyelni a kérelem benyújtásakor?
A kérelemnek tartalmaznia kell a formanyomtatványban megjelölt tartalmi elemeket. Az eljárás eredményessége érdekében a kérelemhez célszerű csatolni bármi más olyan bizonyítékot ami a kérelemben foglaltakat alátámasztja, továbbá a tényállás tisztázását elősegítheti.

Mennyi idő múlva kapok választ?

Az eljárási határidő 15 nap (amennyiben tolmács kirendelésére kerül sor az eljárás alatt, az eljárási határidő 30 nap).

Fontosabb fogalmak

Mi a birtok?
A birtokbavétel egyrészt konkrét (fizikai), másrészt elvont (jogi) értelemben használt fogalom. Jelen esetben a birtok - fizikai értelemben - mindaz, ami hatalmunkban tartható.


Ki a birtokos?
A birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. Birtokos lehet az is, aki ténylegesen nem tartja birtokában a dolgot, azonban a dolog felett tulajdonjoga folytán, vagy más jogcímen hatalmat gyakorolhat. Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
A birtokos lehet magánszemély és jogi személy egyaránt.


Mi a birtokháborítás?
A birtoktól való megfosztásra vezető vagy a birtoklást zavaró magatartás akkor valósít meg birtokháborítást, ha nincs jogalapja.


Mit jelent a birtokvédelem?

A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését.

Vonatkozó jogszabályok

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:1. §, 5:2. § 5:5. §, 5:7. §, 5:8. §

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 562-570. §;

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdés; 39- 42. §, 73. § (1) bekezdés és (4) bekezdés;

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (2) bekezdés;


a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

Birtokvédelem, birtoksértés, birtokháborítás, panasz, eredeti állapot, zavarás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858