Akadálymentes verzió

Állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem

Kódszám

OKMIR00009

Az ügy rövid leírása

Állandó személyazonosító igazolvány személyesen kérelmezhető:

  • bármely járási hivatalnál
  • Budapest Főváros Kormányhivatalánál (kijelölt kormányhivatal)
  • nyilvántartást kezelő szervnél
  • konzuli tisztviselőnél,

A fogvatartott állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtási intézetnél terjesztheti elő, amely közreműködő hatóságként jár el.

A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyes megjelenésre köteles. A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal előtt személyes megjelenésében egészségügyi okból akadályozott - és erről a tényről orvosi igazolással rendelkező – kérelmező adatait – kérésére - a hatóság a kérelmező lakóhelyén vagy tartózkodási helyén rögzíti.

A kérelmezőnek a kérelmet saját kezűleg kell aláírnia.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?:

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait megfelelően, különösen azt a jogszabályban (414/2015. (XII.23.) Korm. rendeletben) meghatározott okiratokkal igazolja. A bevándorolt, a letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. A polgár köteles igényelni a személyazonosító igazolvány kiadását, amennyiben nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal. Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél helyett törvényes képviselője jár el. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

Kizáró okok: Főszabály szerint csak személyesen járhat el a kérelmező. Törvényes képviselő jár el - személyes megjelenést mellőzve - a Magyarországon született magyar állampolgár újszülött  -hivatalból történő - állandó személyazonosító igazolványa tekintetében.

Milyen adatokat kell megadni?

A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja - a személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet – ha a 12. életévét betöltötte – saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.

A 2021. augusztus 2. napjától kiadott állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének tartalmaznia kell az annak adására képes polgár ujjnyomatát.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelmezőnek a személyazonosságát igazolnia szükséges. Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, akkor az igazoláshoz ezt felhasználhatja. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a személyazonosságát egyéb módon igazolnia szükséges.

Az igazoláshoz felhasználható különösen: a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetén a bevándorlási engedély, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okirat, a letelepedett jogállást igazoló okmány; a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén – ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor – olyan fénykép, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltüntette a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságot bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolta.

Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, de a kérelem benyújtásakor rendelkezik a magyar hatóság által kiállított születési anyakönyvi kivonattal és a névviselés megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal, azt a kérelemhez bemutathatja. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és az okiratot nem mutatja be, az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték.

Ha a polgár a doktori címet 2006. február 1-jén vagy azt követően fennálló hallgató jogviszony alapján szerezte, a doktori címre jogosító okiratot vagy annak másolatát bemutathatja.

A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetében a törvényes képviselőnek igazolnia kell a gondnokság alá helyezést, továbbá a törvényes képviseletet, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát is. Az igazolás történhet különösen jogerős bírósági, valamint végleges gyámhatósági határozattal.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetében, ha személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, akkor igazolnia szükséges, hogy személyazonosító igazolvány kiadásához a másik szülő (törvényes képviselő) hozzájárult. Ennek hiányában a szülő igazolja a másik szülő szülői felügyeletének megszűnését, szünetelését. Az igazolásokhoz felhasználható különösen a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a kijelölt kormányhivatal, a nyilvántartást kezelő szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a személyazonosító igazolvány kiadásához, vagy a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat vagy végleges gyámhatósági határozat.

A szülő a cselekvőképtelen kiskorú személyazonosító igazolványának kiadásához szükséges hozzájárulását elektronikus azonosítást követően a rendelkezési nyilvántartás oldalán (https://rendelkezes.gov.hu/rny-public/) is megteheti.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetén az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát is ellenőrizni kell.

A konzuli tisztviselő előtt indított eljárás kivételével, ha kéri, a járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal előtt személyes megjelenésében egészségügyi okból akadályozott – és erről a tényről orvosi igazolással rendelkező – kérelmező e rendelet szerinti adatait a hatóság a kérelmező lakóhelyén vagy tartózkodási helyén rögzíti.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Állandó személyazonosító igazolvány személyesen kérelmezhető:

-           bármely járási hivatalnál

-           Budapest Főváros Kormányhivatalánál (kijelölt kormányhivatal)

-           nyilvántartást kezelő szervnél

-           konzuli tisztviselőnél.

A fogvatartott állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtási intézetnél terjesztheti elő, amely közreműködő hatóságként jár el.

Ügyintézés határideje

A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 20 nap. Ha a kérelem és mellékletei, valamint az eljáró hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott a döntést azonnal, de legkésőbb 8 napon belül meg kell hozni (sommás eljárás).

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség:

Fellebbezésre nincs lehetőség, a döntéssel szemben keresetet lehet benyújtani.

Jogorvoslati lehetőség részletei: Az ügyfél a döntés ellen a közlésétől számított 30 napon belül az eljáró járási hivatalhoz benyújtott, de az illetékes törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási pert indíthat. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, kérelemre azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A jogorvoslati kérelmet (keresetet) az illetékes törvényszéknek kell címezni.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A keresetet a döntést meghozó hatóságnál elektronikus úton, postai úton vagy közvetlenül lehet előterjeszteni.

A benyújtási határidő: A keresetet a döntés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni.

A fellebbezési illeték mértéke: A közigazgatási per eljárási illetéke 30 000 Ft. A közigazgatási perben tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg a feleket, így mentesülnek az illeték előzetes lerovása alól. Az illeték viseléséről a bíróság az eljárást lezáró határozatban dönt.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

A személyazonosító igazolvány mellett milyen okmánnyal lehet igazolni a személyazonosságot?

Érvényes kártyaformátumú vezetői engedély és érvényes útlevél.

Mennyi ideig érvényes az ideiglenes személyazonosító igazolvány?

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány minden esetben 30 napos érvényességi idővel állítható ki, az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig az ideiglenes személyazonosító igazolvány ismételten kiadható. Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány abban az esetben is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

Mennyibe kerül a személyazonosító igazolvány kiadása?

Az eljárás illetékmentes. 

Milyen a személyazonosító igazolványt érintő változások történtek 2021. augusztus 2. napján?

  1. augusztus 2. napjától az állandó személyazonosító igazolvány a magyar állampolgár kérelmére – az elektronikus anyakönyvbe történt bejegyzés, ennek hiányában a polgár kérelmében foglaltak alapján – tartalmazza a polgár származási helyét.
  2. augusztus 2. napját követően kizárólag tároló elemet tartalmazó okmány adható ki. A tároló elem tartalmazza birtokosának arcképét és 2 ujjnyomatát, ezért a 6. életévét betöltött polgár – jogszabályban meghatározott kivétellel – köteles állandó személyazonosító igazolványa kiadásához ujjnyomatot adni.

A tároló elem a 2021. augusztus 2-án és azt követően igényelt állandó személyazonosító igazolványok esetén kötelezően tartalmazza a polgár ujjnyomatát, ez alól csak azon személy kivétel, aki:

  • a 6. életévét nem töltötte be,
  • ujjnyomat adására ideiglenesen fizikailag képtelen (átmeneti), vagy
  • ujjnyomat adására fizikailag képtelen (végleges).

Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama, ha a jogosult

  • a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,
  • a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,
  • a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.

Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le.

A 70. életévet betöltött jogosult – a letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személy kivételével – kérheti, hogy részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra.

A kiállítás napjától számított 1 éves érvényességi idejű állandó személyazonosító igazolványt kell kiállítani azon polgár részére, aki az ujjnyomat adására ideiglenesen fizikailag képtelen.

Fontosabb fogalmak

Személyazonosság igazolására alkalmas okmányok: személyazonosító igazolványon, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély.

A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás – nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat – alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. Kiadható állandó, illetve ideiglenes személyazonosító igazolvány.

Vonatkozó jogszabályok

A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII.23.) Korm. rendelet

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019 (IV.23.) Korm. rendelet

A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény

 

Kulcsszavak

állandó személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858